2024-11-14
137 találati eredmények: KESZTHELYI György
Keszthelyi György: Ahol a holló
Ahol a holló, ott a pince.
Két méterrel fölötted állok
földhöz ragadtan.
Ide kötődtem, mint a háziállatok,
mint a lánc. A fájdalom bilincse
mint széthulló jéghegy
végigcsörög a fák között.
Az, aki fekete ruhába öltözött
igényeit is a szemétbe dobta.
B...
Keszthelyi György: Visszaépítelek
Amennyiben még bennem élsz,
márpedig élned kell valahol,
mert nem léteznek üres árvaházak –
szóval akkor mindent magadhoz vehetsz,
a rejtekhelyet is, ami láthatatlan,
és egyebet, amit bár nem szeretsz,
elrendelt életed részét képezi.
(Már hogyha kedvedr...
Keszthelyi György: Költöznek a sellők
Odüsszeusz, a sellők hárman voltak,
mint az Isten igaza – de lehet, hogy többen –
most itt dalolnak egy téglalapon,
(a tenger már engem is kidobott
ezen az öntelt nemzeti napon.
Szóval, velem is jól kitoltak)
Pihenj kötetlenül a durcás jelenben,
karcolj...
Keszthelyi György: Sóhajtott néró
hamupipőke enyhén misztikus volt
hófehérke hét kis latorral enyelgett
juliskáéknál már észlelhető a szándékosság
ámde sehol egy helyszínelés egy bűnvádi
eljárás - a gonosz mostohák perverz
hajlamain sem tűnődtek el soha
a lélekgyógyászok; aztán lám odáig...
Keszthelyi György: Ez ma bennem a valószínűség
Úgy hiszek el mindent,
ahogy láthatatlan:
csorog rólam a víz,
benne úszik egy tulipántos láda.
Úgy várom Istent, ahogy képtelenség,
mert vajon hol lehetne kora délután?
De mégsem kizárt – talán ott
álldogál egy szántóföld közepén.
Olyan, mint egy szo...
Keszthelyi György: Rend van
Elméletileg rend van –
külső és belső szeméttelep,
újrahasznosítható idegbajok,
értelmetlen, zagyva libasorban
a félelmek csírája, alkonyi fénye, árnya.
Begubózom egy hűvös spájzba,
előrelátásból… hogy majd a maradékok
hivatásszerűen ki- és eltartanak...
Keszthelyi György: Egyikünk elmegy
- N -
Ott álltál a Népköztársaság előtt,
először helyeztelek el egy mozdulatban,
közeledtem, ahogy az már elrendeltetett,
minden egyes lépésben egy-két tekintet,
tucatnyi beszúrt vagy kihagyott ütem,
temérdek vízió, kétség, konklúzió.
Szajha egy világ e...
Keszthelyi György: Ne vedd el tőlem a fényt
(Debi emlékére)
A számok is csak tovább öröklődnek,
új mesék lesznek, látomások,
betűk halmazai, a múltidőnek
harminchárom halvány fénymásolata
került az aktákba. Nyelvetek, szátok
osztozott mindenen, hasadt a meztelen
testnek csodája - vagy még annyi...
Keszthelyi György: Beütött az ősz
Kora reggel ki- vagy beütött az ősz,
elvándoroltak a négerek,
a hinduk, a sámánt keresik
vagy a kerti Buddhát,
valahol a Rózsadombokon.
Kolozsváron Timbuktu száraz szele
fújt, a kutyák nyelve csüng,
koslatnának az Északi sarkon
vagy bárhol. Mit nekik z...
Keszthelyi György: Arculatok háza
Hat óra tíz perc – a lelki szegények
bennem szunnyadnak kereszbe-kasul,
ám boldog egy se lészen,
mert az én országom nem a mennyeké.
Áttekinthetetlen, jutányos tél vagyok,
sehova tartozó gardrób, vasajtók
mögé zárt, oldatlan arculatok háza.
*
Merre...