150 éve fedezték fel a Lutéciai Arénát, Párizs amfiteátrumát.
Noha a franciák évszázadokon át tudtak létezéséről, pontos helyét nem ismerték. Teljesen véletlenül fedezték fel 1869-ben egy omnibusz-garázs építkezésén végzett előzetes ásatások során. Néhány előtalált pénzérme alapján az építményt i.u. 1–2. századra datálták. 1870 márciusától júliusig tudós régészek tanulmányozták a helyszínt, de – a korra jellemző módon – ez idő alatt az amfiteátrum részben megsemmisült. Valójában az akkori Történelmi Emlékművek Bizottsága döntött úgy, hogy az aréna nem tekinthető történelmi emlékhelynek. Húsz év kellett ahhoz, hogy tévedésüket belássák, hibájukat részben orvosolják, s a kettős rendeltetésű (aréna és színház) építményt ne hagyják teljesen szétdúlni egy éppen akkor tervezett remíz építésével, hanem feltárják annak déli részét is, s a megmaradt romokat konzerválják. Persze, ehhez kellett az időközben megalakult Aréna Barátai Társaságának aktivitása, továbbá az, hogy – mint a Notre Dame esetében is – Victor Hugo, aki szerint „múltja nélkül Párizs nem válhat a jövő városává”, ugyancsak felkarolja az ügyet.
Kapcsolódó írások:
Fekete István: Párizsi szösszenetek című rovatban eddig megjelent írások
Fekete István: Szabadság lángja – Párizsi szösszenetek 1.
Fekete István: Eiffel tudósai – Párizsi szösszenetek 2.
Fekete István: Lutécia amfiteátruma – Párizsi szösszenetek 3.
Fekete István: A legkeskenyebb utca – Párizsi szösszenetek 4.
Fekete István: Lenyakazottak temetője – Párizsi szösszenetek 5.
Legfrissebb hozzászólások