A téli napforduló az északi féltekén a csillagászati tél kezdetét jelenti. Ilyenkor a leghosszabb az éjszaka és legrövidebb a nappal. (Aztán egyre rövidülnek az éjszakák, hosszabbodnak a nappalok.) A téli napforduló az északi féltekén december 21-én van (esetenként 22-én) mint idén, 2024-ben: 10:21 perckor), a déli féltekén pedig június 21-én (esetenként 22-én vagy 20-án).
A karácsonyi ünnep szellemiségéhez, és jellegéhez hasonló ünnepek már korábban is léteztek, például a Saturnalia ünnepségek. Az ókori Rómában december 17-25 között tartották a földművelés istenének, Szaturnusznak ezt a nagy ünnepét. Az egész birodalomban a fény diadalát ünnepelték a halál és a sötétség felett. Ez a régi pogány ünnep táncos vigasságokkal volt tele, és a társadalmi rangok is felfüggesztésre kerültek erre az időre. Mivel nem volt hivatalos ügyintézés és munka, a rabszolgáknak megengedték, hogy urakként viselkedjenek, a gazdáik meg szolgálást játszottak. Az ünnep ideje alatt munkaszünet és korlátlan jókedv uralkodott. A gazdagok a szegényeket megvendégelték, a rabszolgák láncait leszedték, a cselédek az uraság asztalához ülhettek, a jómódúak rózsával koszorúzták fejüket. A házakat örökzöld borostyánnal díszítették. A családtagok apró ajándékokkal kedveskedtek egymásnak, akárcsak manapság karácsonykor.
*
Regösök (Garabonc, Zala megye, 1899)
A regölési szokásunk egyike a téli napforduló korai rítusainak.
REGÖLÉS
A regölés a legények és házasemberek termékenység, bőség és párokat összevarázsló, házról házra járó köszöntő szokása, a téli napforduló pogány kori emléke. A regölés a magyarság egyik legarchaikusabb népszokása, fő időpontja december 26. Néhol újévig is jártak a legények, elsősorban a lányos házakhoz, illetve Erdélyben az újdonsült házasokhoz. A regölés hagyománya, szövege és dallama legtovább a Nyugat-Dunántúlon és a Székelyföldön maradt fent.
A hazai kutatás sokat foglalkozott a regölés és a regösének kérdéseivel, mert abban finnugor kori réteget és a téli napforduló megünneplésének pogány nyomait vélte felfedezni. A regös (énekmondó) a nyelvészek és őstörténészek véleménye szerint a régi magyarok sámánjainak, varázslóinak egyik elnevezése lehetett. A reg szó valószínűleg a sámán pap révületben mondott szövegére vonatkozhatott. A regölést – a csodaszarvas motívum, a refrén, s a dallam sajátosságai alapján – archaikus rítuséneknek tartja a kutatás, mely a sámánénekkel is összefügghet. Az első regöséneket 1838-ban közölték nyomtatásban.
A dunántúli változatban a legények köcsögdudákkal, csörgős botokkal – néhol csengővel, furulyával – keresték fel elsősorban a lányos házakat. A botot, láncokkal szokták felszerelni, hogy nagy zajt lehessen vele csapni. A köcsögdudával és a láncos bottal a refrént kísérik. A regösök öltözete: kifordított báránybőr kucsma és bunda. A szokás a következő jellegzetes részekből áll:
- engedélykérés: „Megjöttek szegény Szent István szolgái, nyomjuk-e vagy mondjuk?”
- beköszöntő, melynek szövege és dallama vidékenként különböző: pl. „Kelj fel gazda…”; „Nem vagyunk mi rablók…”;
- csodafiúszarvasról szóló ének: „Amott keletkezik egy zöld pázsit…”
- jókívánságok: „Adjon az Úristen ennek a gazdának…”
- párok összeregölése, a leány, legény megnevezésével: pl. „Itt is vagyon egy szép leány kinek neve…”; „Amott vagyon egy szép legény kinek neve…”
- adománykérés: „Szegen vagyon csatos erszény…”; „Széken ül a gazda…”
- záradék: „Becsiszegünk, csoszogunk…”
- A regösének állandó szövegrésze a refrén: „Haj regö, rejtem, azt is megadhatja az a nagy Úristen!”; „Rőt ökör, régi törvény, haj regö rejtem, azt is megengedte az a nagy Úristen!”
*
Téli napforduló az a pillanat, amikor a Föld forgástengelye a legnagyobb szögben hajlik el a Nap sugaraitól. Az északi féltekén a téli napfordulóig a Nap északról délre halad, utána pedig délről észak felé kezd mozogni, és az év legrövidebb nappalát (következésképpen a leghosszabb éjszakát) adja.
*
A téli napforduló jellemzői:
- Az Északi-sarkon a Nap nem kel fel, hanem 23°-kal a horizont alatt tartózkodik.
- Az északi sarkkörön a Nap középpontja éppen a déli horizonton tartózkodik, anélkül, hogy feljebb emelkedne. Ez az év egyetlen napja, amikor a Nap nem kel fel.
- Magyarországról nézve a téli napforduló idején a Nap 19° magasan delel, 8,5 órát van fent.
- A Ráktérítőn a Nap 43°-on delel, 11 órát van fent.
- Az Egyenlítőn a Nap 66,5°-on delel, 12 órát van fent.
- A Baktérítőn a Nap 90°-on delel, 13,5 órát van fent.
- A déli sarkkörön a Nap 47°-on delel, 27 órát van fent. (Aznap egész nap, és előtte-utána 1,5-1,5 órát,)
- A Déli-sarkon a Nap állandó magasságon, 23°-on kering.
Legfrissebb hozzászólások