George Eastman
(1914. szeptember 2.)
1854-ben ezen a napon született George Eastman (Waterville, 1854. július 12. – Rochester, 1932. március 14.) amerikai feltaláló. Ő találta fel a 35 milliméteres, perforált celluloidszalagot, ezen találmánya révén megkezdődhetett az amatőr fényképezés aranykora, és megindulhatott a filmgyártás is. Az Eastman Kodak egyik alapítója.
George Eastman 24 évesen ismerkedett meg a fényképezéssel. Santo Domingóra ment vakációzni, ahol munkatársa javaslatára képeket készített, azonban a felvételek készítéséhez szükséges felszerelés hatalmas helyet foglalt. Eastman ezért gondolkodni kezdett azon, hogyan lehetne a méretet csökkenteni, és a képek előhívását egyszerűbbé tenni. A nehéz és sérülékeny üveglemezt szerette volna valami mással kiváltani. Zselés alapú hordozóanyagot fejlesztett ki, valamint a nagy mennyiségű kép készítéséhez a szárazlapot is kikísérletezte.
George Eastman 1885-ben dobta piacra a brómezüst alapú papírnegatív tekercset, és a hozzá tartozó kazettát, és ezzel lehetővé vált széles tömegek számára, hogy egyszerűen és viszonylag gyorsan képeket készítsenek. 25 dollárért kínált a Kodak cég kézi kamerát, száz felvételre elegendő nyersanyagot helyeztek bele. A használónak mindössze a zárat kellett felhúzni és exponálni. Ha elkészült a száz felvétel, akkor a géppel együtt kellett visszajuttatni a vállalathoz, ahol előhívták, majd tíz dollár ellenében a képeket, és a nyersanyaggal feltöltött gépet visszajuttatták a vásárlóhoz.
George Eastman a 20. század elejére az Amerikai Egyesült Államok egyik legtehetősebb üzletembere lett. Világnézetét tekintve ateista volt és a Republikánus Pártot támogatta. A vagyongyarapodásával összhangban egyre bőkezűbben adakozott, igazi filantróp és híres műgyűjtő volt. Zeneiskolát alapított a Rochester Egyetemen és milliókkal támogatta a Massachusetts Institute of Technologyt. George Eastman nem nősült meg és nem alapított családot.
1925-ben vonult vissza a vállalatvezetéstől. Idős korában súlyos betegség tört rá, összeszűkült a gerinccsatornája és fokozatosan lebénultak az idegei. A mozgásképtelenség megrettentette, a teljes lebénulást nem várta meg, hanem 78 éves korában 1932. március 14-én önkezével vetett véget az életének. Vagyonát a Rochester Egyetemre hagyta, a városban álló házát pedig 1949-ben múzeummá alakították át.
George Eastman (balra) és Thomas Edison
(1928)
*
Kapcsolódó oldal:
NÉVNAPOK: Abony, Dalma, Ernő, Félix, Fortunát, Izabella, János, Klarissza, Paulina
Katolikus naptár: Gualbert Szent János rendalapító és Szent Veronika ünnepe, Izabella, Nelli, Dalma névnapja
Református naptár: Izabella, Dalma
Evangélikus naptár: Izabella, Dalma
Zsidó naptár: tamuz hónap 6. napja
JÚLIUS 12-ÉN SZÜLETETT:
1817 – Henry David Thoreau amerikai író, filozófus, a polgári engedetlenség filozófiai megalapozója († 1862)
1824 – Eugène Boudin francia festő († 1898)
1854 – George Eastman, a Kodak fényképezőgép (az első magánfényképezőgép) atyja († 1932)
1856 – Gizella osztrák főhercegnő, magyar és cseh királyi hercegnő, I. Ferenc József és Erzsébet királyné legidősebb leánya († 1932)
1862 – Hermann Conradi német naturalista író († 1890)
1875 – Ernst Sigismund Fischer osztrák matematikus, a Riesz-Fischer-tétel egyik névadója († 1954)
1882 – Tóth Péter kétszeres olimpiai bajnok magyar vívó († 1967)
1884 – Amedeo Modigliani olasz festőművész, szobrászművész († 1920)
1892 – Paula Grogger osztrák írónő, költőnő († 1984)
1895 – Buckminster Fuller amerikai autodidakta formatervező, építész, író, feltaláló († 1983)
1895 – Jaromír Korčák cseh geográfus, demográfus és statisztikus († 1989)
1901 – Urbán Gábor zenetanár, zeneszerző († 1984)
1904 – Pablo Neruda, Nobel-díjas chilei költő († 1973)
1927 – Gyetvai Elemér világbajnok magyar asztaliteniszező († 1993)
1930 – Guy Ligier francia autóversenyző
1931. – Kalló Viktor Munkácsy Mihály-díjas szobrász, érdemes művész (85 éve)
1934 – Van Cliburn amerikai zongoraművész († 2013)
1937 – Margitai Ági Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész († 2014)
1937 – Bill Cosby amerikai színész, komikus
1937 – Lionel Jospin francia politikus, 1997 és 2002 között Franciaország miniszterelnöke
1946. – Ferjáncz Attila autóversenyző, sportvezető (70 éve)
1946 – Sian Barbara Allen, amerikai színésznő
1947 – Kenedi János történész, író, újságíró, kritikus
1947 – Orbán György zeneszerző
1951 – Sass Sylvia Liszt Ferenc-díjas operaénekes, érdemes művész (65 éves)
1967 – John Petrucci a Dream Theater alapítótagja, szólógitárosa, dalszerzője
1972 – Benedek Tibor, háromszoros olimpiai bajnok magyar vízilabdázó (44 éves)
1979 – Petra Hůlová cseh írónő
1980 – Katherine Legge brit autóversenyző
1983 – Yarelys Barrios, kubai atléta
1988 – Filkor Attila magyar labdarúgó
1988 – Obinna Metu, nigériai atléta
1991 – James Rodríguez, kolumbiai válogatott labdarúgó
1995 – Luke Shaw angol labdarúgó
1997 – Malala Juszafzai Nobel-békedíjas pakisztáni születésű emberjogi aktivista
Események:
1191 – A harmadik keresztes háborúban a keresztes seregek beveszik Akkót.
1260 – IV. Béla magyar király és István herceg csapatai vereséget szenvednek II. Ottokár cseh király hadaitól a kroissenbrunni csatában.
1490 – II. Ulászlót Székesfehérvárott magyar királyá koronázzák.
1521 – Az I. Szulejmán szultán vezette török haderő elfoglalja Zimony várát, amit szerbek védenek.
1543 – VIII. Henrik angol király feleségül veszi hatodik, egyben utolsó feleségét, Catherine Parrt.
1561 – Felszentelik a – Rettegett Iván orosz cár rendeletére a kazányi tatár kánság feletti győzelem emlékére – Moszkvában 1555 és 1561 között felépített (később az ide temetett szent életű bolond-bölcs Vazul emlére a Vaszilij Blazsennij nevet kapó) – Boldog Vazul-székesegyházat.
1919 – P. Ábrahám Dezső vezetésével Szegeden ellenkormány alakult.
1941 – A Luftwaffe először bombázza Moszkvát.
1943 – A prohorovkai páncélosütközet, a világtörténelem legnagyobb tancsatája a kurszki ívben
1954 – Elvis Presley aláírja első lemezszerződését a Sun Records-szal.
1962 – A Rolling Stones együttes első hivatalos fellépése a londoni Marquee Klubban.
1975 – São Tomé és Príncipe függetlenné válik Portugáliától.
1994 – A Német Szövetségi Alkotmánybíróság tisztázza a német erők külföldi bevetésének alkotmányos alapját, ezáltal elhárulnak azok az alkotmányos ellenvetések, amelyek eddig nem tették lehetővé a német részvételt az ENSZ, a NATO, vagy a WEU békefenntartó misszióiban.
(forrás: wikipedia.hu)
Legfrissebb hozzászólások