Nagy „első” volt-e Lindbergh?

Charles Lindbergh
(1927)

Igen, az Atlanti-óceán fölött ő repült keresztül elsőként – egyedül, nyugat-kelet irányban, 1927. május 20-21-én, a long islandi Roosevelt Fieldről a párizsi Le Bourget repülőtérre, 33 óra 39 perc alatt. Igazi csodálatos teljesítmény volt ez akkoriban, hiszen Charles Augustus Lindbergh 5860 kilométert repült, álmossággal küszködve, óránkénti 175 kilométeres átlagsebességgel, a Spirit of St. Louis nevű lélekvesztővel. Az egymotoros gép hajtóműve mindössze 220 lóerős volt.

A hőstett lángra lobbantotta a világ képzeletét, hiszen ugyanabban az évben huszonegy gép vágott neki az Atlanti-óceánnak. Öt a tengerbe zuhant, pilótáinak nyoma veszett. A többi visszafordult, netán kényszerleszállást hajtott végre a sós vízen.

Lindbergh azonban csak mint szólórepülő volt világelső. Robert Ripley, a híres amerikai rajzoló és rejtvényfaragó mégis roppant felháborodást keltett, amikor 1927-ben megírta: Lindbergh volt a 67. transzatlanti repülő, aki leszállás nélkül repült át az atlanti vizeken. Pedig így volt. 1919. június 14-én ugyanis két angol repülőtiszt, John William Alcock kapitány és navigátora, Arthur Whitten Brown az új-fundlandi St. John’s repülőtérről (a Lester’s Fieldről) egyhuzamban 3154 kilométert repült az írországi Galway tartomány szívéig, a Clifden város melletti Derrygimla nevű lápvidékig. Alcock még ugyanabban az évben, 27 éves korában halálra zúzta magát, Brown viszont 1948-ban halt meg, 62 éves korában.

Ha viszont az aeroplánokon kívül a léghajókat is számoljuk, akkor Lindbergh nemhogy a harmadik, hanem valóban a 67. transzatlanti hős, 31 brit léghajós ugyanis az R-34-es irányítható zeppelinen, 33 német szint az LX-126-os léghajón repülte át az Atlanti-óceánt, Charles Augusztus Lindbergh előtt.

Arthur Whitten Brown (balra) és John Alcock (jobbra)
(1919)

Alcock és Brown szobra Londonban, a Heathrow repülőtéren

Az első transzatlanti repülés emlékműve a leszállóhely közelében
Alcock és Brown emlékére
(Írország)

***

Szuhay-Havas Ervin (1929-1998) író, műfordító, történész és művelődéstörténész, a Delta, az MTV tudományos ismeretterjesztő műsorának első szerkesztője. Az IPM magazin és az Alfa Magazin szerkesztője. Évtizedeken keresztül rendszeresen jelentek meg írásai többek között az Élet és Tudomány című tudományos ismeretterjesztő hetilapban, valamint szerzője volt az IPM magazinnak és az Alfa magazinnak. Több mint 300 kultúrtörténeti rádióelőadása hangzott el a Magyar Rádióban.

Édesapja: Havas Zsigmond (1900 -1972) író, újságíró a Tolnai Világlapja munkatársa, majd felelős szerkesztője (1921–39), Spencer Walls és Anthony Astor néven számos ifjúsági és detektívregény szerzője.

Lánya, Szuhay-Havas Marianna (Budapest, 1968. augusztus 13. -) Art’húr díjas költő, 2008 januárja óta az 2015-ben megújult Lenolaj irodalmi és kulturális lap főszerkesztője, az Art’húr Irodalmi Kávéház szerkesztője, négy gyermek édesanyja.

Kötetei:

Fordításai:

Szerkesztései:

Szuhay-Havas Ervin írásai a Lenolaj.hu oldalán

Nagy „első” volt-e Lindbergh?

Címkék:

Jyll

Kapcsolódó bejegyzések

Legfrissebb hozzászólások