Andrew Lloyd Webber 1948. március 22-én Londonban, Dél-Kensingtonban született. Apja, William Lloyd Webber zeneiskolai igazgató, egyházi zeneszerző és templomi orgonista. Anyja, Jean Johnstone Lloyd Webber zongoratanárnő. Öccse, Julian Lloyd Webber csellista.
Három éves korától tanult hegedülni, két év múlva pedig már zongorázott is, később a trombitálás művészetét is elsajátította. 9 éves korában írta első szerzeményét. 12 évesen szüleitől kapott egy bábszínházat, és ennek bábuival zenés darabokat játszott el, sőt a muzsikát is komponált hozzá. A Westminster School-ban és az oxfordi Magdalen College-ban, majd a Royal College of Music-on tanult.
Első felesége Sarah Hugill volt, akivel 1972. július 4-én házasodtak össze, két gyermekük született, Imogen (1977. március 31.) és Nicholas (1979. július 2.). Lloyd Webber és Hugill 1983-ban váltak el. Második feleségét, Sarah Brightmant 1984. március 22-én vette feleségül. (Brightmannak adta Az Operaház Fantomja főszerepét.) Ez a házasság sem tartott sokáig, 1990-ben békében váltak el, barátok maradtak. Jelenlegi élettársa, Madeleine Gurdon-t, őt Andrew Lloyd Webber 1991. február 9-én vette feleségül, és három közös gyermekük van: Alastair (1992. május 3.), William (1993. augusztus 24.) és Isabella (1996. április 30.).
Webbert 1992-ben lovaggá ütötték, 1997-ben pedig megkapta a nem örökölhető főnemesi rangot, mint Sydmonton Lloyd-Webber bárója, Hampshire megyében. (Főnemesi címe kötőjeles, de családneve nem.) A 87. személynek sorolták be A leggazdagabb britek listája a Sunday Times szerint 2006-ban című névsorban 700 millió fontos (kb. 265,8 milliárd forintos) felbecsült vagyonnal.
Politikailag a Konzervatív Párt támogatója, annyira, hogy külön zenét írt a párt kampányához. Az elmúlt években azonban eltávolodott a konzervatívoktól.
Sir Andrew Lloyd Webber 2005-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét a magyar kultúra támogatásáért, nemzetközi hírnevének öregbítéséért és műveinek magyar feldolgozására biztosított egyedi lehetőségekért.
Lord Lloyd Webber a viktoriánus művészet szenvedélyes műgyűjtője. Gyűjteményének darabjait egy kiállítás keretében bemutatta a Royal Academy-n 2003-banPre-Raphaelite and Other Masters – The Andrew Lloyd Webber Collectioncímmel.
Webber első musicalje Tim Rice szövegíróval a The Likes of Us volt, mely Thomas John Barnardo igaz történetét dolgozta fel. Ezt a musicalt nem adták elő egészen 2005-ig, amikor színpadra állították Andrew Lloyd Webber Sydmonton Festival-ján. Lloyd Webber és Rice sok pop dalt írtak.
A zenének és a szövegnek van egy könnyed és élénk varázsa, ami jellemzi a következő musicaljüket, a József és a színes, szélesvásznú álomkabátot, a darabot, amellyel a Colet Curt előkészítő iskola bízta meg őket 1968-ban. A József elnyert néhány elismerést a második színrevitelekor. Későbbi előadásain az eredetileg csak 15 perces musical Lloyd Webber és Rice számos átdolgozásán ment keresztül, beleértve további dalok írását, amik kibővítik a musicalt egy tekintélyesebb időtartamra. Ez egy kétórás produkcióban tetőzött, amit a West End-en harmadik közös musicaljük, a Jézus Krisztus szupersztár sikere után mutattak be.
A Jézus Krisztus szupersztár Ian Gillannal készült lemez volt, amit színpadra alkalmaztak 1971 októberében, a West End-en, a Lyceum Theatre-ben. A rockopera Jézus utolsó napjait mutatja be. Hangszíne keményebb, mint a Józsefé, bár nyújt néhány tréfás könnyítést a hallgatóságnak a „Heródes király dalá”-ban, Heródes könnyed számában, amely megtöri a darab előzményeinek feszültségét.
Lloyd Webber következő munkája Timothy Rice-szal egy musical-komédia P. G. Wodehouse Jeeves and Wooster c. regénye alapján készült. Rice bizonytalan volt ezzel a vállalkozással kapcsolatban, és miután elkészült néhány kezdeti munkálattal a szövegen, abbahagyta az írását. Lloyd Webber a későbbiekben megírta a musicalt Alan Ayckbournnal. A Jeeves megbukott, háromheti játék után levették a repertoárról. Lloyd Webber és Ayckbourn újra elővette évekkel később, ekkor egy teljesen átdolgozott és sikeres verzióját mutatták be a By Jeevesre (1996) átkeresztelt darabnak. Csak két dalt hagytak meg az eredeti produkcióból („Half a Moment” és „Banjo Boy”). A filmváltozata Magyarországon Két lökött inas címmel jelent meg.
Andrew Lloyd Webber megírta az It’s Easy For You című dalt, melyet Elvis Presleyvel vettek fel az utolsó időszaka alatt, 1976. október 29-én és a Moody Blue című album utolsó számaként jelent meg.
Lloyd Webber és Rice követkető munkája az Evita (1976) volt, egy darab Evita Perón élete alapján. Mint a Jézus Krisztus szupersztár, ez a musical is lemezen jelent meg először, melyben Julie Covington énekelte Eva Perónt. A „Miért kell, hogy sírj, Argentína” („Don’t Cry for Me, Argentina”) önálló slágerré vált, a musicalt pedig hamarosan színpadra állították a Prince Edward Theatre-ben Harold Prince rendezésében Elaine Paige-dzsel a címszerepben. Rendkívüli sikerrel futott tíz évig a West End-en és 1979-ben a Broadwayn is bemutatták. Rice és Lloyd Webber útjai az Evita után hamarosan különváltak. Ennek oka sosem került nyilvánosságra.
Lloyd Webber akkor egy magán projectbe, a Variationsbe kezdett csellista öccsével, Julian Lloyd Webberrel. Niccolò Paganini 24. capriccioján alapult. Masszív sláger volt, mely az Egyesült Királyságban elérte a pop albumok slágerlistájának második helyét (1978). Főtémáját még mindig használják a London Weekend Television hosszú ideje futó South Bank Showjának dallamaként.
Webber következő musicalje a Macskák (1981) volt, T. S. Eliot Old Possum’s Book of Practical Cats-je (1939) ami gyermekkori kedvence volt. A musical dalai Eliot verseiből és a zeneszerző zenéjéből állnak, ez alól kivételt képez a musical leghíresebb dala, az „Éjfél” („Memory”), melynek szövege a rendező, Trevor Nunn feldolgozása egy nem hozzá kapcsolódó, nem Possum Eliot költeményből, az átnevezett „Rhapsody on a Windy Night”-ból. A Macskák volt a Broadwayn a leghosszabb ideig futó musical (egészen 2006 januárjáig, amikor a Fantom megelőzte), több mint húsz éves folyamatos futással.
A Macskákat követően írta Lloyd Webber a Csillag-Expressz-t, ezt a musicalt szintén Trevor Nunn rendezte, és nagy pénzügyi siker volt, bár a kritikusoknak nem tetszett. Rekord ideig futott a West Enden, a Broadwayn viszont kevesebb mint három évig adták.
Webber ezután írt egy requiemet, amit 1985. február 25-én mutatták be New Yorkban. A művet egy újságcikk ihlette, amit a kambodzsai árvák helyzetéről olvasott. Apja, William Lloyd Webber emlékének szentelte, aki 1982-ben elhunyt.
1986-ban Andrew Lloyd Webber bemutatta Az Operaház Fantomja című musicaljét, melyet az 1911-es Gaston Leroux-regény inspirált. Christine szerepét második feleségének, Sarah Brightmannek írta, aki el is játszotta az eredeti londoni és broadwayi előadásokban Michael Crawford oldalán. Bár a musical vegyes visszajelzéseket kapott a kritikusoktól, hatalmas sláger lett, a mai napig megy mind a West Enden, mind a Broadwayn, ahol 2006 januárjában megelőzte a Macskák-at, mint a leghosszabb ideje futó musical.
A szerelem arcai, David Garnett történetét feldolgozó musicalt 1990-ben mutatták be. Andrew Lloyd Webbert kérték fel, hogy írjon egy dalt az 1992-es barcelonai olimpiára. Így született az „Amigos Para Siempre”-t („Friends For Life”, „Barátok mindörökké”; magyar cím: „Már soha egymás nélkül”) Don Black-kel, aki a szöveget írta hozzá. Ezt Sarah Brightman és José Carreras adta elő a megnyitóünnepségen. Lloyd Webbernek sok további musical darabja van, mint például az Alkony sugárút, a Fütyüld a szélben!, a Volt egyszer egy csapat és A fehérruhás nő (The Woman in White).
Amíg néhány munkája hatalmas pénzügyi siker volt, pályafutása mégsem volt mentes kudarcoktól, különösen az Egyesült Államokban.
• A fehérruhás nő
• A szerelem arca
• Alkony sugárút
• Az operaház fantomja
• Bombayi álmok
• Evita
• Fütyüld a szélben
• Jézus Krisztus szupersztár
• József és a színes szélesvásznú álomkabát
• Két lökött inas
• Macskák
• Requiem
• Starlight-Expressz
• Volt egyszer egy csapat
Kitüntetései:
Oscar-díj – (legjobb eredeti dal)
7 Tony-díj
3 Grammy-díj
4 Drama Desk-díj
Nemzetközi Emmy-díj
6 Laurence Olivier-díj
Golden Globe-díj – (legjobb eredeti dal)
14 Ivor Novello-díj
American Society of Composers, Authors’ and Publishers’ Triple Play-kitüntetés
Richard Rogers Award for Excellence in Musical Theatre-díj
1992-ben a Művészet Lovagjává ütötték
1992-ben II. Erzsébet brit királynő lovaggá ütötte
1995-ben felvételt nyert a American Songwriters’ Hall of Fame tagjai közé
Praemium Imperiale Award for Music – díj (1995.)
1997-ben Andrew Lloyd Webbernek II. Erzsébet brit királynő a „Baron Lloyd-Webber of Sydmonton” (magyarul: Sydmonton bárója) címet adományozta
2005-ben Lloyd Webber megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét
BUDAI ÉVA
rovatvezető
*
Legfrissebb hozzászólások