1842. február 25-én született KARL MAY német író, minden idők legtöbb könyvet eladó alkotója, jegyzett szakértője az amerikai Vadnyugatnak

Karl Friedrich May (magyarul sokszor May Károly, Ernstthal, 1842. február 25. – Radebeul, 1912. március 30.)
1905-ben

Szegény családba született, és vakon jött világra alultápláltság miatt. Csak négy éves korára kapta vissza látását, miután megoperálták és kezelésben részesítették. Waldenburgban (Szászország) járt iskolába. Kezdetben a tanári pályával próbálkozott, később íróként próbált szerencsét, de sokáig kudarcot vallott. Amíg tanárkodott, számos alkalommal összeütközésbe került a törvénnyel, apróbb lopások és csalások miatt többször is börtönbe került. Nemsokára sikeresen megállapodott írásainak kiadásáról, és egy csapásra népszerű emberré vált. A legtöbb könyvében egyes szám, első személyben írt a főszereplőről, gyakran saját tapasztalataira alapozva az éppen aktuális történet megírásánál.

Észak-Amerikában 1908-ban járt először, de akkor sem utazott a New York állambeli Buffalónál nyugatabbra. A vadnyugati környezet közvetlen ismeretének hiányát sikerrel pótolta élénk képzeletével, széles körű olvasottságával, korabeli térképek, útleírások, néprajzi és nyelvészeti publikációk tanulmányozásával. Regényhősei gyakran német származásúak voltak, továbbá megfeleltek a „nemes vadember” romantikus ideáljának. Ábrázolásában az indiánok többnyire a romlott fehér törvényen kívüliek ártatlan áldozatai, azaz gyakran hősként jelennek meg.

Amerikában játszódó könyveiben teremtette meg Winnetou karakterét, az apacsok törzsfőnökét, és Old Shatterhandet, az író alteregóját, Winnetou fehér bőrű vértestvérét. (Egyes, dokumentumokkal alá nem támasztható állítások szerint Shatterhand alakját a magyar etnológus Xántus Jánosról mintázta.) Hasonlóan sikeresnek bizonyultak Arábiában játszódó regényei is. Itt a narrátor-főszereplő a Kara Ben Nemsi, azaz Németországi Károly nevet kapja. Ő Németország szülötte, átutazik a Szaharán és a Közel-Keleten helyi barátjával és szolgájával, Hadschi Halef Omarral, miközben számos érdekes kalandba keverednek.

Munkássága hihetetlen sikert aratott Európában. Műveit több mint harminc nyelvre lefordították, többek között latinra, volapükre és eszperantóra is. Világszerte több mint 200 millió May-könyvet értékesítettek. Ennek ellenére művei alig ismertek az angolszász világban, bár egy lelkes ausztrál fordítónak köszönhetően immár egyre több könyve létezik angol fordításban is.

Számos műve szolgált filmforgatókönyv alapjául. Ezekben a festői vadnyugati hátteret többnyire Jugoszlávia hegyei szolgáltatták. Kalandregényeit sok híresség nevezte kedvencének, például Albert Einstein, Hermann Hesse és Bertha von Suttner, de Adolf Hitler is. Carl Zuckmayer német író még a lányát is Winnetouról nevezte el (annak ellenére, hogy Winnetou férfi volt).

Több írói álnevet is használt, például: Capitain Ramon Diaz de la Escosura, M. Gisela, Hobble-Frank, Karl Hohenthal, D. Jam, Prinz Muhamel Lautréamont, Ernst von Linden, P. van der Löwen, Emma Pollmer, Richard Plöhn és Oberlehrer Franz Langer. Napjainkban minden írását a saját neve alatt találhatjuk meg.

Budai Éva
rovatvezető
(forrás: wikipedia)

DOLÁK-SALY RÓBERT: WINNETOU

(Zene, szöveg: Dolák-Saly Róbert, ének: Dolák-Saly Róbert, Laár András, Pethő Zsolt)

Róbert: – Nekem az a nap oly fontos volt, mikor először megláttam,
Az a film csak róla szólt, soha nem felejtem el.

Zsolt: – Fején ékes tolldísz, komoly arcán nyers erő,
Azt gondoltam akkor, hogy a példaképem ő.

András: – De a csoda hamar köddé vált, mikor azt olvastam egyszer, Hogy a főhős kitalált, soha nem is létezett.

Zsolt: – Egy Karl May nevű ember, agya hozta létre őt,

Róbert: – Úgy éreztem akkor, hogy a világ összedőlt.

EGYÜTT: – Winnetou a prérin
Sose lovagolt,
Persze csak azért nem,
Mert lova se volt.

Winnetou e Földön
Még sohase járt,
Winnetou csak állhős,
Égeti magát.

András: – Winnetou az Isten volt nekem, akit utánozni kezdtem,

Zsolt: – Mokaszint viseltem, s néha azt mondtam, hogy „uff”.