1951. december 27-én született dr. Budai Éva, pedagógus

Isten éltesse!

Külkereskedelmi Főiskolát végzett elsőként ’74-ben, majd egy OKJ-s Újságírói szakmát szerzett.
Ezt követően szerezte meg diplomáját az ELTE-n, magyar nyelv-és irodalom szakos tanár lett. 1988-ban egyedi tanterv szerint kezdett el színház– és drámatörténetet tanítani. ’87-ben doktori címet szerzett, 2004-ben újabb diplomát tett társadalom és állampolgári ismeretek szakos tanárként.
Tanári pályája során a Tanítóképző Főiskola – írásbeli felvételi feladatlapjait készítette, dolgozott a Munkaügyi Bíróság igazságügyi szakértőjeként, illetve az Oktatási Hivatal szakértője az őszi és tavaszi érettségi vizsgaidőszakban.
Érettségi vizsgákon elnökként dolgozott, a kétszintű érettségi bevezetése előtt 5 iskolában, majd 11 intézményben.
Ha ez nem döbbent meg sokakat, volt tanítványait biztos, 6 mentroláltja volt, ebből 3 volt tanítvány. Legtöbbjüknek bizalmas, pótanya, nemcsak pedagógus volt. Pozitív és utánozhatatlan jelzőket ragasztottak rá, amiből mindenki ráismert.
14 munkáját publikálták. Ezek között irodalmi antológia, szöveggyűjtemény, tankönyv, feladatgyűjtemény egyaránt szerepel.
A Városmajori Gimnázium alapító tagja volt, később az osztályfőnöki munkaközösség vezetője lett.
Irodalmi rovatot vezetett a www.nagygeneraciok.hu honlapon, létrehozta és szerkeszti az értékes, napi frissítésű Tanárnőkérem oldalt, az Art’húr Irodalmi Kávéház szerkesztője.
2001-ben megkapta a Hegyvidék Ifjúságáért elismerést.
Emellett egyedülálló anyaként nevelte lányát, családi életük, kapcsolatuk különleges és figyelemre méltó.
Tanítványaiból magyar szakos tanárok, kollégák, bölcsészdoktorok, színészek, dramaturgok lettek. Emberek. Nyugdíjba ment, és munkássága ellenére Ped. 1-ként sorolták be.
2013-ban Életműdíjjal tüntették ki.

2015 őszétől a Lenolaj.hu kulturális műhely Aktuális rovatának szerkesztője, érdekes és értékes írásait naponta olvashatják a látogatók.

ELKÖSZÖNÖK …
Hatvankét éves lettem én.
Nem meglepetés, csupán tény,
habár
ma már
Nyuggerként mi mást tehetnék?
Csupán oktatni szeretnék
még egy
kicsit.
Tovább már úgysem léphetek,
Bár összegeznem még lehet
nektek, s
nekik.
Íme hát a portfólióm.
Csak neveket kell sorolnom.
Figyel-
jetek!
Regi, Éva, Zita, Anna,
Guszti, Tomi, Luca, Réka,
Fanni, s
Rami.
Miri, Marci, Juló, Bia,
Peti, Johi, Andris, Elza,
Fruzsi, s
Tony.
Peták, Benőc, Máté, Flóra,
Zsuka, Vera, Endre, Róza,
Gazsi, s
Bözsi.
Folytathatnám napestig én,
De minek, hisz nem feledém
senki
nevét.
Mert akkor is tanár vagyok,
Ki biztosan nyomot hagyott
minden-
kiben.

Budai Éva