Édesanyja egy református lelkész leánya volt, édesapja igazi, kemény ötholdas magyar parasztember. Kilenc testvére volt, ebből kettő korán halt meg. A család embertelen nyomorban élt, az apa napszámosként tartotta el hét gyermekét, s olyan keményen dolgozott, hogy felesége kívánságára az összes gyermeket taníttatni tudták.
Móricz Zsigmond elemi iskolába Istvándiban, majd Prügyön járt. Ezután a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait, ahonnan Sárospatakra került. Mivel itt meglehetősen rossz tanuló volt és egyedül érezte magát, a kisújszállási gimnázium igazgatója, egyben anyai nagybátyja, magával vitte Kisújszállásra, ahol végül letette az érettségi vizsgát. Ezután Debrecenben református teológiát hallgatott, majd jogra járt, és segédszerkesztője volt a Debreceni Hírlapnak. Később Budapestre költözött, ahol jogot és bölcsészetet tanult, azonban nem tett tanári szakvizsgát. Nagy élmény volt számára, hogy Négyesy László stílusgyakorlatain részt vehetett. Ezek az összejövetelek sok kezdő művész számára adtak biztos kiindulást és alapokat. Móricz itt találkozhatott többek között Babits Mihállyal, Kosztolányi Dezsővel, Juhász Gyulával, Tóth Árpáddal, Bánóczy Lászlóval, Oláh Gáborral, Benedek Marcellal.
Egyetemi tanulmányait sohasem fejezte be. Mikszáth Kálmán hívására az Újság gyermekrovatának szerkesztője lett. A Kisfaludy Társaság megbízásából népdalgyűjtésbe kezdett, és Szatmár falvait járva rengeteg dalt, köszöntőt, találós mesét, játékot gyűjtött. Neki köszönhetjük a Kállai kettős szövegét is. 1905-ben házasságot kötött Holics Eugénia tanítónővel, azaz Jankával. Három leányuk (Virág, Gyöngyi, Lili) maradt életben, fiuk meghalt. Házasságuk 1925-ben Janka öngyilkosságával végződött.
1908-ban a Nyugatban megjelent Hét krajcár című novellája azonnali hírnevet hozott neki, és Ady Endrével is barátságot kötött. Ezt második gyermeke halálakor írta, mély megrendültségében, apai fájdalmában szakadt fel igazi hangja.
„Igen késő volt, huszonnyolc éves korom után, mikor rájöttem, hogy voltaképpen csak azt lehet leírni, ami fáj. Ami megsebzi az embert.”
Ez az állapota szabadította fel benne a kortársaihoz viszonyítva páratlan élet- és élményanyagát. Sorra születtek sikeres regényei, elbeszélései.
Második felesége Simonyi Mária volt. Babitscsal közösen szerkesztette a Nyugatot, majd kivált és megalapította a Kelet Népe című lapot, amely a népi írók legfőbb bázisává vált. Idős korának egyik legizgalmasabb része egy fiatal lány öngyilkosságtól való megmentése (Csibe, azaz Littkey Erzsébet), akit ezután örökbe is fogadott.
1942. augusztus 29-én telefonon értesült arról, hogy Gyöngyi lányának gyermeke született. Annyira meghatódott, hogy leejtette a kagylót, és stroke-ot kapott. Szeptember 5-én hajnali két órakor hunyt el agyvérzésben, a budapesti Korányi klinikán.
Gyermekei
• Móricz Virág írónő, a Nyugat titkára, filmes segédrendező volt.
• Móricz Gyöngyi emlékiratíró, Simon Andor költő felesége. Tulajdonosa a budapesti Sándor (ma: Bródy Sándor utca) utcai Típus könyvkötészetnek, amelyet férjével együtt vezetett. Ők végezték Móricz Zsigmond folyóiratának, a Kelet Népének kötési munkálatait. Műkedvelő festő. A Petőfi Irodalmi Múzeumban található apjáról készített szoborportréja. Spanyol prózát fordított.
• Móricz Lili színésznő, György László színész felesége. A Miskolci Nemzeti Színházban, a budapesti Vígszínházban, Pécsett, Debrecenben, Kecskeméten, Szolnokon, Győrött játszott, eleinte főleg naivaszerepeket.
• Littkey Erzsébet, Csibe, Móricz Zsigmond fogadott lánya. 1941-től Littkey-Móricz Erzsébet. Lelencgyerek, külvárosi ágyrajáró volt. Leányfalun vezette Móricz háztartását, miután románcuk véget ért. Később a Kelet Népe szerkesztőségében dolgozott. Móricz halála után könyvüzletet nyitott, kiadóként is működött. Trafikja volt, majd az államosításkor a Dohánybolt Vállalat alkalmazottja lett. Antikváriumi dolgozóként ment nyugdíjba.
• Móricz Imre (Littkey Imre) fogadott gyermeke, Csibe fia. Egyes feltételezések szerint az író vér szerinti gyermeke, de ez nem lehet igaz, hiszen Imre születése után találkoztak. Sőt, éppen a gyermek körüli hazudozás miatt szakított szeretőként a lánnyal, de megtartotta házvezetőnőként.
MÓRICZ ZSIGMOND: DISZNÓK AZ ESŐBEN
Perzsel a nap, meleg a nyár,
Kinn a mezőn a disznónyáj.
Vigan túrják fel a tallót,
Soha jobb dolguk még nem vót.
De csak felleg kerekedik,
Nagy zivatar közeledik,
Dörög az ég, eső meg jég,
Mintha dézsából öntenék.
Megrémült a disznók hada,
Fényes délben vágtat haza.
Mind rémülten karikázik,
Az új ruha még elázik.
Van visítás, van sivítás,
Jaj iszonyú a megázás,
Mig a falun végig érnek,
Egyre kurrognak a vének:
… “Hogyha én ezt tudtam vóna,
Köpö-nyeget hoztam vóna!”
Rásír a sok kis malac is!
“Én is, én is, én is, én is!”
Ugy berontnak a kapuba,
Aki ott áll az utjokba,
Köszönni sem ér rá nekik,
Mint a semmit, ugy fellökik!
Legfrissebb hozzászólások