Fekete István: Eiffel tudósai – Párizsi szösszenetek 2.

Aki Párizsban jár, biztosan felkeresi a francia főváros szimbólumává vált „öreg hölgyet” az Eiffel-tornyot. Az építmény csodálói közül kevesen veszik észre, hogy az első emelet magasságában, körben a tornyon 72 név olvasható, 60 centiméteres aranyozott kovácsoltvas betűkkel, s még kevesebben tudják, miért is vannak ott e nevek.

„Hogy frappáns módon mutassam meg: az emlékmű a Tudomány felkérésére épült, úgy döntöttem, az első emelet nagy frízére, díszhelyen írom ki arany betűkkel azon legnagyobb tudósok neveit, akik 1789-től napjainkig megbecsülést szereztek Franciaországnak.” Így magyarázta Gustave Eiffel 1889. február 20-án a francia Kereskedelmi Főiskolán tartott beszédében azt a szándékát, hogy feltünteti kora nagy tudósainak, iparosainak és mérnökeinek neveit a több mint 300 méter magas tornyon.
Laplace, Cuvier, Becquerel, Coulomb, Bichat… betűzhetjük sorban a neveket. A mai napig nem tudni, mi volt kiválasztásuk alapja; nincs semmiféle rend vagy hierarchia a nevek között. Három dolog biztos: (1) egész életükben vagy életük egy szakaszában franciák voltak, (2) egyetlen nő sincs közöttük, és (3) nem található hosszú nevű személy sem. (Minden bizonnyal emiatt nem szerepel Jean-Baptiste Boussingault botanikus, a modern mezőgazdasági kemikáliák nagy tudora, vagy a neves zoológus Jean Louis Armand de Quatrefages de Bréau, akinek neve – lássuk be – nagyon sok helyet foglalt volna… 🙂 )
E különleges ipari-tudományos panteon a múlt században hosszú időn át alig volt látható, mivel a betűket festék takarta, s csupán 1988-ban, az éppen hét évente esedékes újrafestés során renoválták és aranyozták be ismét. Egyébként ekkor cserélték le a 2. emeletig szállító lifteket is, amelyek mintegy 80 éven át működtek üzembiztosan, s amelyeket a Five-Lille vállalat magyar származású építészmérnöke, Korda Dezső tervei alapján készítettek… <3