kvaricsg

Merthogy nem nyelv és nyelv között húzódik a határ… Létezik egy láthatatlan határ a magyarországi meg az utódállamok irodalma között. Ezért kell nekem a 29-én 75-öt töltő Cseke Gábort a Lenolaj olvasóinak bemutatni.

A ma Csíkszeredában élő és tevékenykedő Cseke Gábor költő, műfordító, újságíró, szerkesztő, egykor főszerkesztő, irodalomszervező, blogger – nem is tudom, milyen sorrendbe állítsam ezeket. Lehet, hogy az olvasók egy része a nemrég ismertetett Első versem antológia gyűjtőjeként ismerte meg, más a Magyar Elektronikus Könyvtár egyes könyveinek gondozójaként vagy az Andrassew Ivánnal együtt létrehozott Erdélyi és Csángó Költészet című antológia szerkesztőjeként tartják számon.
Ebben a felsorolásban tulajdonképpen a szerző erdélyisége is benne van: ennyi mindenhez kellett érteni, ennyi mindent magára vállalni a kisebbségben élő alkotónak. És Cseke Gabi vállalta, vállalja. A vérében van, szerintem a génjeiben. Mert mi mással lehetne magyarázni azt, hogy 75-évesen is szerkeszt (jelenleg a Káfé Főnixet), verset ír, verset fordít, verselőket buzdít, kéziratokkal gazdagítja a MEK-et. Ráadásul teszi ezt hivalkodás nélkül, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga, ”kisbetűsen”, ahogy iniciáléi a címként szereplő epostacím-töredékben szerepelnek. Hisz ő lenne a kolozsvári (kvári) Cseke Gábor (csg). Tartsa meg nekünk a jóisten sokáig!

*

Gergely Tamás
író, újságíró, a Lenolaj.hu szerkesztője

*

Cseke Gábor: Csöndfűrész zenéje

Hörgő varangyként töltöttem az éjjelt
Fel-felriadva két ájulás között
Arra hogy valaki iszonyúan horkol
Álmomban egy rejtett sarokban
S mert észrevettem mindig abbahagyja
Szégyenében hogy kiadta magát
Előttem gurgulázó bátorság enyém
Ha más is hallja kushad meglapul
Halált erőltet rám míg odabent
Szétfeszíteni készül az élet a horkolás
Mord indulója a csöndfűrész zenéje
Nyikorog az álomdaráló szekere közel
A hajnal ajkamon a habzó tajték
Száraz keserű úgy üzenek
Magamnak hogy itt vagyok el nem futottam
Alázatos sofőr várom az úti parancsot
Jó szóba tán csókba vegyítve mikor
Milyen a kedv a rám törő szeszély