XV. Lajos király – Lenolaj https://lenolaj.hu kulturális online műhely Sat, 27 Apr 2024 22:09:05 +0000 hu hourly 1 https://wordpress.org/?v=4.9.25 1732. január 24-án született PIERRE-AUGUSTIN CARON de BEAUMARCHAIS francia író, drámaíró https://lenolaj.hu/2020/01/24/1732-januar-24-an-szuletett-pierre-augustin-caron-de-beaumarchais-francia-iro-dramairo/ https://lenolaj.hu/2020/01/24/1732-januar-24-an-szuletett-pierre-augustin-caron-de-beaumarchais-francia-iro-dramairo/#respond Thu, 23 Jan 2020 23:04:05 +0000 http://lenolaj.hu/?p=4393 Ezt a különös nevet, Beaumarchais, ami francia nyelven “szép üzlet”-et vagy még inkább “jó üzlet”-et jelent, a jó humorú XV. Lajos király adta nemesi névként Pierre Augustin Caronnak, amikor sikeres üzletemberként lovagi rangra emelte.

Apja órásmester volt, aki fiát is erre a mesterségre fogta. Az ifjú órásmester a muzsikáláshoz is kitűnően értett és ezzel, illetve házassága által bejutott a francia király udvarába, ahol utóbb XV. Lajos leányainak zenetanítója lett. Az udvarban szerzett befolyás és információk ügyes felhasználásával nemesi címet, befolyásos udvari hivatalokat és jelentékeny vagyont szerzett. Gyanús pénzügyi ügyletei miatt börtönbe is zárták, s mikor kiszabadult, megírta híres emlékiratait, melyben leírta perét, és a hozzá kapcsolódó összes korrupciós ügyet. Az emlékirat óriási sikert hozott Beaumarchais számára, a király pedig megkegyelmezett neki.

A siker után írta első örökbecsű drámáját, A sevillai borbélyt, melyet aztán felülmúlt a Figaro házassága. A sikert már nem tudta megismételni későbbi műveivel, mint A másik Tartuffe című színjátékával vagy az Antonio Salieri operájához írt Tarare című librettójával. Két híres darabja kipellengérezi az üresfejű, léha arisztokráciát; komédiái szellemi előjátékát jelentik a királyság megdöntésének; ugyanakkor Szerb Antal véleménye szerint „Beaumarchais – és vele a francia forradalom egyik oldala – negatív módon bár, de olyan szorosan hozzátartozik az ancien régime-hez, mint inas a gazdájához.”

Vígjátékaival a műfaj megújítója, pergő cselekmény, élénk dialógusok, sziporkázó nyelv jellemzi műveit, melyek bizonyos tekintetben Diderot drámaelméletének igazolásai.

S íme Hevesi Sándor fordításában A sevillai borbély befejezése:

FIGARO (Bartolóhoz. Énekel):
Minek a bánat,
Fogyaszt, gyötör,
Doktor, Önt nézni
Nem nagy gyönyör.
A képe fancsali,
A szeme kancsali,
Hamis a mája,
Nincs semmi bája.
BARTOLO
Elvesztettem Rozinettem.
Ah, nem leszek férje én,
Már ezentúl pénzecskémmel
Éldegélünk kettecskén,
Bár a kincs az nem vigasztal,
Ezt tudnotok kellene,
Éjjel a sötétben…
FIGARO
Minden kandúr fekete.
BARTOLO
Éjjel a sötétben…
FIGARO
Minden kandúr fekete.
(Bartolo dühösen elrohan.)
JEGYZŐ
Uram! Ki fogja nekem megfizetni a második szerződés árát? (Bartolo után rohan.)
ROZINA
Kinn az ég,
Tiszta kék,
Szél se rebben,
Pásztorlány a réten jár,
És kicsiny szívében már
Szerelem szárnya lebben.
ROZINA, GRÓF
Egy percet se késve,
Csókra, ölelésre,
(Szerelemre vár.)
FIGARO
Cifra eset volt,
Itt van a vége,
Jól befejeztem,
Fusson el véle.
Itt a tanulság,
Bárki megérti:
Bármilyen kérdés,
Figaro érti.
Nincs oly nagy dolog
Széles e világon,
Melyre a gyors választ
Én meg nem találom.
(Előrejön – a közönség felé.)
Kérdezze bárkitől,
Megannyi ügyfelem,
Csak jót tud mondani,
Hirdeti hírnevem.
Betegség, mélakór,
Szerelmi gyötrelem,
Mindre van holtbiztos
Jól bevált módszerem.
Kézzel és tanáccsal
Manu, consilio,
Ahogyan jólesik,
Szolgája, Figaro,
GRÓF
Figaro!
ROZINA
Figaro!
BAZILIO
Figaro!
SZOLGÁK
Figaro!
MIND
Ahogyan jólesik,
Szolgája Figaro!
(Meghajolnak.)
Függöny

]]>
https://lenolaj.hu/2020/01/24/1732-januar-24-an-szuletett-pierre-augustin-caron-de-beaumarchais-francia-iro-dramairo/feed/ 0