A világirodalom egyik legjelentősebb írója. A maga korában roppant népszerű művei a kapitalizmus életformájának, erkölcseinek kegyetlen szatírái. Legjelentősebb művének, a Hiúság vásárának hősnője, Rebecca (Becky) Sharp, az egyik legvonzóbb szélhámos valamennyi irodalmi hős közül.
A sznob kifejezés mai értelme tőle származik.

1833. július 18-án született KELETI KÁROLY elméleti közgazdász, statisztikus, iparpolitikus

A magyar statisztikatudomány egyik alapítója. A Központi Statisztikai Hivatal alapítója és első igazgatója 1867 és 1892 között.

1918. július 18-án született NELSON MANDELA a Dél-afrikai Köztársaság első feketebőrű elnöke

Korábban apartheidellenes aktivista, aki ebbéli tevékenysége miatt 27 évet börtönben töltött; nagy részét a Robben-szigeten. 1990-ben Frederik Willem de Klerk elnök utasítására szabadon bocsátották, és egy többéves nemzeti kiegyezési folyamat végén 1994-ben elnökké választották. Az apartheid-rendszer tárgyalásos felszámolásáért de Klerkkel megosztva Nobel-békedíjat kapott 1993-ban. A faji megkülönböztetés ellenzőinek körében, Dél-Afrikában és világszerte, Mandela a szabadság és az egyenlőség jelképe.

1932. július 18-án született KERTÉSZ ÁKOS Kossuth-díjas író, filmdramaturg

2012. február 29-én Kanadába távozott és ott menekültstátuszt kért. Menekültkérelmét elfogadták a kanadai hatóságok.
Számos film, tévéfilm forgatókönyvének írója vagy társszerzője. Színpadra írt saját műveit külföldön is bemutatták. Makra című regényét 12 nyelvre fordították le, és 1,2 millió példányban fogyott el a világon.

1932. július 18-án született JEVGENYIJ JEVTUSENKO orosz költő

A hruscsovi olvadás korszakában feltűnt fiatal költőnemzedék egyik sztárja volt. Műveit több mint hetven nyelvre fordították le. A Szovjetunióban, majd Oroszországban közel 150 kötete jelent meg. A Sztálin örökösei és a Babij Jar című költeményei nagy visszhangot váltottak ki a hatvanas években. Elsőként követelte, hogy állítsanak emlékművet a kijevi szurdokban kivégzett zsidók emlékére.

1991-ben meghívták az Amerikai Egyesült Államokba, hogy Tulsa egyetemén orosz irodalomtörténetet oktasson. Azóta felváltva él a tengerentúlon és Oroszországban.Többször járt Magyarországon is.

1945. július 18-án született DURAY MIKLÓS szlovákiai magyar politikus, író és egyetemi tanár (eredeti foglalkozása szerint geológus)

Politikusi pályája a kommunista rendszer idején indult, publikációs tiltások, rendőrségi zaklatás, letartóztatások kísérik. Duray a csehszlovák kommunista rezsim egyik nemzetközileg legismertebb ellenzéki politikusává vált. Aktív részvétele a magyar kisebbségnek az asszimilációs intézkedések elleni politikájában 1978-tól kezdődött, amikor megalapította a – többek közt a magyar iskolák tervezett felszámolása ellen tiltakozó – Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságát és ennek 1989 decemberéig szóvivője lett.

2010-től a Nyugat-magyarországi Egyetemen oktat politológiát.

Legfontosabb könyvei: Kutyaszorító I., Tegnap alighanem bolondgombát etettek velünk, Kutyaszorító II., Kettős elnyomásban, Csillagszilánk és tövistörek, Önrendelkezési kísérleteink, Változások küszöbén.

1954. július 18-án született HOLLÓS MÁTÉ zeneszerző

Dédapja Tóth András szobrász, nagyapja Tóth Árpád költő, édesapja Hollós Korvin Lajos író-költő, édesanyja Tóth Eszter költőnő.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés szakán Petrovics Emil növendékeként végzett. Volt a Színművészeti Főiskola tanársegédje, a Zeneművészeti Főiskolán külföldi növendékek óraadó tanára, a Magyar Zeneművészek Szövetsége Zeneszerző Szakosztálya vezető-helyettese, majd az Egyesület elnökségi tagja, illetve később elnöke. Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület vezetőségének tagja, a Magyar Zenei Tanács alelnöke. 1990-től az Akkord Zenei Kiadó alapító művészeti vezetője, ugyanattól az évtől a Hungaroton MHV főszerkesztője, később kiadói igazgatója és művészeti vezérigazgató-helyettese, a Hungaroton Classic (később Records) Kft. ügyvezető igazgatója, majd a Hungaroton Music Zrt. vezérigazgatója.

1952. július 18-án született FORGÁCH ANDRÁS író, forgatókönyvíró, dramaturg, műfordító, egyetemi tanár

Egyik legérdekesebb műve A 12 nő voltam, amiben női szövegeket publikált álnéven. Legújabb – sok vitát kiváltó – műve az Élő kötet nem marad címmel megjelent könyv a saját, soha el nem beszélt családtörténetét olvasó és kommentáló íróval a főszerepben. A szerző kikérte az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárától szülei, Forgách Marcell és Avi-Shaul Bruria aktáit, amelyekből két, számára idegen figura élettörténete bontakozik ki. Pápai néven szervezték be apját, majd annak súlyos depressziója miatt rögtön a héberül beszélő feleségét állították csatasorba Pápainé néven. Bátyja Forgács Péter médiaművész.

Budai Éva
rovatvezető
(források: wikipédia)

JEVGENYIJ JEVTUSENKO: KÖSZÖNÖM

Mondd: „köszönöm”, a szivárgó könnynek,
s ne töröld sietve a szemed.
Hogyha sírva is – létezni könnyebb.
Halott, aki meg sem született.

Ha törten, ha verten is – ki élő,
plazma-éjszakában nem maradt.
Léte a teremtés szekeréről
ellopott zöld fűszál-pillanat.

Nevess nagyot, fogd marokra késed,
harapd, mint retket, az örömöt.
Rosszabb volna meg-nem születésed,
életed akárhogyan nyögöd.

Fagyalszirom-zuhatagban járva,
semmitől s mindentől részegen,
eszméltessen a világ csodája,
ámulj önnön létezéseden.

Az égboltról ne hidd, hogy mennyország,
de váddal se bántsd az életet.
Nem köszönt be még egy élet hozzád,
ez az egy is – véletlen tied.

Ne a korhadásnak higgy: a lángnak.
A pitypangos fűbe vesd magad,
ne könyörögj nagyon a világnak,
nevess rá és gyorsan döntsd hanyatt!

Baj ha ér, fejed ne ejtsd a porba.
Lelkek élnek a romok felett!
Táncolj, mint a rongy-ruhájú Zorba,
ünnepelve akár szégyened.

Köszönd meg a legfeketébb macskát,
mely előtted keresztbe futott,
utcán elszórt dinnyehéjak mocskát,
amelyen a lábad megcsúszott.

Köszönd meg, ha fájdalmak facsarnak:
szenvedésed is hasznodra volt.
Mondd: „köszönöm”, a legárvább sorsnak,
hiszen az is ember sorsa volt.

(Rab Zsuzsa fordítása)