Szomjazik a föld.
Hiába, nem tudok több
esőt csinálni.

Vád

Kardélre hány a
vérengző szó, hiába
suttogja: szeret.

Sóhaj

Milyen nehéz meg-
tartanom arcod nemes és
büszke élét.

Korbács

Suhintja akár-
hogy levelet hoz, fakaszt
ezer virágot.

Kísértés

Sziszeg utánad
Lucifer tenyeréből
a dühös alma.

***

CSÁK GYÖNGYI Baranya megyében, Kisvaszaron született 1950. április 28-án. 2013 óta tagja a Magyar Írószövetségnek.

Általános iskoláit Kisvaszaron és Gerényesen végezte. 1968-ban érettségizett Dombóváron az Apáczai Csere János Gimnáziumban. Rendező szeretett volna lenni, azonban felvételét a főiskolára esélytelennek tartotta. 1968-ban Felsőkövesden kezdte meg pályafutását képesítés nélküli nevelőként. 1974-ben költözött Budapestre és a XVII. kerületi Jókai Mór Általános Iskola tanítója lett.
Tanítói diplomáját 1975-ben Kaposváron szerezte meg, 1985-től az iskola alsó tagozatot irányító igazgatóhelyettese lett, egészen 2007 augusztusi nyugdíjba vonulásig.

Verseket már gimnáziumi évei alatt is írt, azonban életkörülményei: a pedagógusi pálya és a vezetői munka felelőssége mellett, a gyermekeit egyedül nevelő anya gondjai közepette későn, két évtizedes késéssel jelent meg első könyve. Eddig hét kötete jelent meg.

Csák Gyöngyi ma Kőbányán él, fiai Roland és Béla önálló életet élnek.

Verseit számos neves folyóirat közölte már (pl. Hitel, Parnasszus, Árgus, Palócföld, Szivárvány, PoLiSz, Ezredvég, NapSziget, Vár ucca Műhely, Dunapart, Dunatükör, Folyó, Új Nautilus, Várad stb.) A közeljövőben prózai munkáinak, drámáinak kiadását tervezi. A NapSziget a Művészetekért Alapítvány 2008-ban Bánkuti Miklós-díjjal jutalmazta.
Csák Gyöngyi alkotásai a Lenolaj.hu oldalán