Ambrose Gwinett Bierce (Meigs megye, Ohio, 1842. június 24. – Mexikó, 1914?) amerikai író, újságíró.

A világirodalomban Jonathan Swift, Edgar Allan Poe, Howard Phillips Lovecraft és Varlam Salamov mellett méltán az izgalom egyik irodalmi nagymestere.

13. gyermekként született, apja minden utódjának “A” kezdőbetűs nevet adott: Abigail, Amelia, Ann, Addison, Aurelius, Augustus, Almeda, Andrew, Albert, Ambrose, Arthur, Adelia és Aurelia. Alig tizenöt évesen dolgozni kényszerült. Két évvel később a Kentucky-i Katonai Iskolában tanult, de az pár év múlva leégett.
Az amerikai polgárháború kezdetekor bevonult, és az Unió hadseregében, a 9. indiana gyalogság katonájaként részt vett a nyugat-virginiai hadműveletekben (1861), jelen volt a philippi ütközetben (a háború első szervezett szárazföldi akciója), és egy bajtársának mentése közben megsebesült. Bierce harcolt a silói csatában (1862 április), a félelmetes élményt több novellájában is megírta.
Többször előléptették. Egyszer elfogták a déliek, de megszökött. A polgárháború után leszerelt. 1866-ban részt vett egy vadnyugati katonai expedícióban, aztán San Franciscóban volt éjjeliőr. Utána újságíró lett és különböző lapoknak dolgozott 1868-tól. 1871-ben jelent meg első novellája, amit álnéven írt:  The Fiend’s Delight. 1873-ban jelent meg második kötete, a Nuggets and Dust, aztán 1875-ben Cobwebs from an Empty Skull címmel a harmadik.

Bierce 1871. december 25-én vette feleségül Mary Ellen Day-t (1850-1905). Három gyermekük született: Raymond Day (1872–1889) és Leigh (1874–1901), valamint Helen (1875–1940).
Bierce 1888-ban különvált feleségétől, majd 1904-ben a házaspár el is vált. Mollie Day Bierce a következő évben halt meg.

1891-ben jelent meg kitalált történeteket tartalmazó kötete, a Tales of Soldiers and Civilians (Történetek katonákról és civilekről).
1893-ban természetfeletti történeteket tartalmazó könyve a Can Such Things Be? (Megeshetnek-e ily dolgok?) címmel jelent meg. A következő kötete a Fantastic Fables volt.
1909-ben jelent meg a The Shadow on the Dial and Other Essays című kötete, 1909 és 1912 között pedig az összegyűjtött művei.
Még életében két fia is meghalt: az egyik egy szerelmi ügy miatt öngyilkos lett, a másik alkoholmérgezésben.
1913-ban elutazott a polgárháborús Mexikóba, ahol rövidesen nyoma veszett.

Bierce agnosztikus vol, határozottan elutasította Krisztus isteniségét. Egész életében asztmától szenvedett, később pedig a polgárháborúban szerzett háborús sebesüléseinek szövődményeitől. Kortársai szerint arrogáns és ingerlékeny volt.

Eltűnéséről

1913. májusának végén egy barátjának küldött levelében így fogalmazott: Mexikóba szándékozik menni, mivel ott „hála Istennek, történik valami”, és megemlítette, hogy talán Dél-Amerikába is elmegy majd.
1913. októberében az akkor 71 éves Bierce Washingtonból elindult, hogy bejárja a polgárháború volt csatatereit.
Október 24-én New Orleansbe érkezett, majd egy interjúban megismételte, hogy abbahagyta az írást és Dél-Amerikába megy. Szóba került Mexikó is, és arra a kérdésre, hogy miért akar odamenni, azt válaszolta, hogy tetszik neki a „játék”, látni akarja. Játék alatt a mexikói forradalmat értette. Később azt is írta valahol, hogy „Le akarok menni, és megnézni, hogy ezek a mexikóiak egyenesen lőnek-e.”
Egyes beszámolók szerint decemberre Louisiana után Texas-t is elhagyta, majd Mexikóba érkezett, ahol forradalom volt. A Ciudad Juárez-ben csatlakozott Pancho Villa seregéhez, mint megfigyelő, és tanúja volt a Tierra Blancai-csatának.
Beszámoltak róla, hogy Bierce egészen Chihuahua városáig kísérte Villa seregét. Utolsó ismert kommunikációja a világgal egy levél volt, amelyet 1913. december 26-án írt Blanche Partingtonnak, egy közeli barátjának. Ezután nyomtalanul eltűnt. Egy szkeptikus, Joe Nickell szerint a levelet nem találták meg (csak egy jegyzetfüzet volt a titkárnőjének és társának, Carrie Christiansennek a birtokában), így arra a következtetésre jutott, hogy Bierce szándékosan leplezte valódi tartózkodási helyét, és végül a Grand Canyon egy általa kiválasztott helyére ment és öngyilkos lett.
Az amerikai konzuli tisztviselők hivatalos vizsgálatot folytattak Brierce eltűnése miatt. Villa egyes embereit az író eltűnésekor és utána kihallgatták, de a beszámolók ellentmondásosak voltak. Pancho Villa amerikai egyesült államokbeli képviselőjét, Felix A. Sommerfeldet Hugh L. Scott amerikai kabinetfőnök kereste meg, és Sommerfeld kivizsgálta az eltűnést. A Biercét állítólag januárban láthatták utoljára Chihuahua városában.

A következő években még számos helyen vélték látni Bierce-t: Európában, a brazíliai Mato Grossóban, a mexikóvárosi Gambrinus kávézóban, vagy éppen San Luis Potosíban, ahol állítólag Ambrosio álnéven élt. De valódi sorsa máig rejtély maradt.

Életének utolsó napjait és halálának egyik változatát mutatja be Carlos Fuentes Gringo viejo című könyve, valamint az ebből készült, 1989-ben bemutatott Tüzes alkony című film.

(Forrása: wikipedia.com, wikipedia.hu, szöveggondozás: lenolaj.hu)