Egy fogadáson

Jyll — Sun, 28 Apr 2024 22:13:45 +0000

Amikor a követségi fogadáson a zenekar elkezdett játszani, Lord George Brown odafordult a szomszédjához:
– Ön gyönyörű hölgyem ebben a szép vörös ruhában! Jöjjön, táncoljunk erre a valcerre egyet!
– Semmi esetre sem! – jött a válasz. – Először is: maga tökrészeg! Másodszor: ez nem valcer, hanem Venezuela himnusza! Harmadszor: én nem vörös ruhás nő vagyok, hanem a bíboros!

***

Plavecz László
rovatvezető

Előkelő tánc-e a bécsi keringő?

Jyll — Thu, 19 Oct 2023 22:03:51 +0000

Mint minden, vagy majdnem minden udvari táncnak, amelyet tükörfényes padlón lejtenek, a bécsi keringőnek sem a császárváros a szülőhazája, hanem az alpesi falvak és Dél-Németország paraszti környezete. A “valcer” eredetileg ländler vagy länderer néven valóban “vidéki” táncot jelentett. Háromnegyedes vagy háromnyolcados tempóban ropták, tehát nem túl gyorsan “keringőzve”, mint a testőrtisztek meg hölgyeik, hanem lassan, kedélyesen, egészen a 18. század végéig.

Akkor, a napóleoni háborúk kezdetén bocsátották be Bécs palotáiba, ott lett az elnevezés Walzer, ami pontosan “keringő” értelmű szó.

A keringő aztán fölgyorsult, sőt a polgárságot is valóságos valcermánia kerítette hatalmába. Éppen a gyors, vagyis “illetlen” kavargás miatt betiltotta a szigorú erkölcsű porosz királyi udvar. De hol vagyunk még Johann Strausstól! A Wiener Walzer első virágkorában a már-már feledésbe merült komponista Lanner, majd később a két Johann Strauss, apa és fia bukkan fel a kavargásból. A bécsi keringő ütemét és dallamkincsét, stilizált formában, híres zeneszerzők hosszú sora vette föl szerzeményei sorába: Weber, Berlioz, Brahms, Chopin, Liszt és persze Richard Strauss. A könnyűzene, lám a klasszikusokra is hat, nemcsak megfordítva!

valcer – Lenolaj

Egy fogadáson

Előkelő tánc-e a bécsi keringő?