2025-01-19
Vadmalac félpercesek 10
Gergely Tamás: VIRÁG, VIRÁGA
Vadmalac előbb az alma húsát ette, majd eljutva a magházig, lelassult. A testhelyzete is segítette ebben: vasárnap délután volt, sehova nem sietett, semmi nem várta.
Zaklatott háborús képek is elkerülték, a tévé képernyője elzárva.
Maradt a mikrofilozófia: m...
Gergely Tamás: PETREZSELYEM
”Mozdulj már ki!”, unszolja a Komája, Vadmalac nem érti a dolgot. Hiszen gondolatban nemhogy ”kimozdul”, hanem egyenesen ”vágtat”, a globalizáció megnyitotta előtte az utat.
Hogy a teste… Hát az mintha derékig bebetonozva, legalábbis elföldelve.
”Hadd - mond...
Gergely Tamás: KUPOLA
”Akkor most mondd meg, mi jellemzi korunkat!”. Azt nem tette hozzá, hogy ”ha olyan okos vagy!”, nem is gondolta, lelke mélyéből tisztelete a komáját, Vadmalacot. A ”lelke mélyével” az őszinteségét mérte, az volt a maximum.
Vadmalac tudta a komája kérdésére a ...
Gergely Tamás: Tükör. Összehasonlít
Apját látta meg, amikor a tükörbe nézett. Már majdnem köszönt is neki, annyira hasonlítottak. Elmosolyodott ezen, mindenesetre érezte, hogy nincs egyedül.
”A szeme”, mondta ki a szót, illetve azt akarta, hogy ”a szemem sokkal nagyobb. Vagy keserűbb”. “Érdekes...
Gergely Tamás: TÜKÖR
Előbb eltávolította a körülötte állókat. Komáját elküldte halászni, Malackát olvasni, Kismalacot, menjen korcsolyázni, hiszen tél van, hó van, a jókedv magától megjön.
Majd hogy egyedül maradt a szobában, a kisszéket a szoba közepébe helyezte, s a kasztenből ...
Gergely Tamás: A felelősségről
Vadmalacot nem hagyja nyugton a dolog. ”Azt hiszem mindannyiunk felelőssége, hogy ide jutottunk. Hogy ez bekövetkezhetett.”
”Az enyém is?”, kérdezi erre a komája. Valami új ez számára, a felelősségről neki régebben regéltek.
”A tied is”, válaszolta Vadmalac....
Gergely Tamás: A Menny meg az ég
Kérdi a Komájától: ”Szerinted az ég merre van?”
Az mit sem sejtve felfele bök a hüvelykjével. Kissé zavarja a találós, nem tudja, miért teszi fel neki Vadmalac.
”Nem téveszted össze a Mennyel?”, folytatja Vadmalac a kutakodást Komája lelkében.
Itt megtorpan...
Gergely Tamás: Lezárult. Kráter
Vadmalac szerint valami lezárult – itt: bennünk, körülöttünk. Ha lesz folytatása életünknek a Bükkben, akkor az egy másik élet lesz. Nem a régi.
Karjával kört formál, úgy érzékelteti az összegyűlteknek, mire gondol. Olyan a körbezárt tér, akár egy vulkánnak a...
Gergely Tamás: Egyen
”Nekem volt glóriám”, mondja Vadmalac.
”Nekem volt glóriám.” Ismétli, ismétli.
Komája nézi. Nemcsak nézi, bámulja is a mesterét. Tiszteli, éppen ezért, a glóriáért.
”Nekem volt glóriám.”
Könnye kiszökken, nyála csorog.
Mert neki viszont nem volt. Glóriája...
Gergely Tamás: Vadmalac nyugtalan: MOST MI?
Nem is fájdalmat, valami kellemetlen szorítást érzett. Mellkasától le, s ott meggyűlt, mintha a Mekong folyó térképe lett volna.
Az okát tudta, de hasonló érzés ritkán fogta el, persze, akkor más alakzatban.
”Most mi lesz?”, kérdezte a körülötte állóktól: Ma...