Charles Francis Richter (Overpeck, Ohio, 1900. április 26. – Pasadena, Kalifornia, 1985. szeptember 30.)

Az ohiói Hamiltonban látta meg a napvilágot. Szülei, Frederick William és Lillian Anna hamar elváltak.
1909-től anyjával és nagyapjával Los Angelesben éltek.
1920-ban a  Stanford Egyetemen fizikából diplomázott.
1927-től a washingtoni Carnegie Institute szeizmológiai laboratóriumának munkatársa.
1936-tól a California Institute of Technology szeizmológiai laboratóriumában dolgozott.
Igazán híressé a Richter-skála kifejlesztése tette, ami fele részben munkatársának Beno Gutenbergnek az érdeme.
1952-ben a szeizmológia professzora lett.
1970-ben vonult nyugdíjba.
1985. szeptember 30-án hunyt el szívelégtelenségben.

Érdekességek:

• egész életét a földrengés kutatásának szentelte,
• az otthonában felállított mérőműszerre az egész világról óránként érkeztek az adatok,
• több nyelven: franciául, japánul, németül, olaszul, oroszul is megtanult, hogy figyelemmel kövesse a tudományos eredményeket,
• kiállt a földrengésbiztos épületek mellett és ellenezte, hogy több, mint 30 emeletesek épüljenek,
• zárkózott ember volt, aki kedvelte a költészetet, a klasszikus zenét, szívesen mászott hegyet, illetve  rajongott a Star Trek-sorozatért,
• feleségével együtt meggyőződéses naturista volt.

Mi a Richter-skála?

A földrengés erősségének vagy nagyságának műszeres mérésére szolgáló skála. A földrengések méretét, magnitúdóját határozza meg. A skála 0 és 10 közötti számokkal írja le a rengés erejét. Minél nagyobb a szám, annál nagyobb a rengés. Magát az eljárást kidolgozója, Charles Richter 1935-ben tette közzé.

*

A legnagyobb földrengések
1900-tól 2017-ig
(Forrás: wikipedia.hu)

Érdekességek
– 1902-től 1935-ig Giuseppe Mercalli (1850 – 1914) olasz vulkanológus 12 fokozatú Mercalli-skáláját használták a földrengések mérésére, ami az erősséget tapasztalati úton, a rengés okozta pusztításból vezette le.
– A Richter-skála felfelé nyitott, ezért nincs formális maximuma, 10 feletti értékek mégsem fordulhatnak elő.
– Két látszólag hasonló magnitudójú érték, például 5,4 és 6,4 között a kipattanó energiában kb. 32-szeres különbség lehet.
– A legnagyobb erősségű földrengés a Richter-skála szerint: 9.4–9.6-os Chilében (Valdivia) következett be 1960. május 22-én.
– A közelmúlt legerősebb földrengése, 9.1–9.3-as erősségű a Szunda-árok északi része alatt, Szumátra közelében volt 2004. december 26-án.
– a 21. század legtöbb emberáldozattal (kb. 100,000–316,000) járó földrengése, a 2010-es haiti 7-es magnitúdójú földrengés volt.
– A történelem folyamán a legtöbb emberéletet (kb. 820,000–830,000) követelő földrengés a középkorban történt Kínában. Az  1556-os saanhszi földrengés tíz tartományra terjedt ki, a rengések 840 km-es körzetben szinte mindent letaroltak, több helyen a népesség 60 %-a meghalt.

Nagyobb földrengések Magyarország területén
(Forrás: wikipedia.hu)

Földrengések hazánkban

– Hazánkban a földrengések általában nem pusztító erejűek, mert az ország távol van a nagyobb törésvonalaktól.
– Rendkívül gyenge, 2,0-2,9 erősségű földrengések azonban évente 100-200 esetben is előfordulnak.
– 4,0-4,9-ös vagyis gyenge erősségű, de már érzékelhető (csillár kileng, morajlás hallatszik stb.) földmozgásból évente 4-5 van.
– 4,5-5-ös erősségű rengés átlagosan 10 évente következik be.
– A legerősebb, 6,3-as rengés Komáromban 1763-ban történt, ami 63 ember halálát okozta.
– Idén, 2020. január 5-én Murakeresztúron 3,5-es erősségű, február 24-én Szerencsen mértek 2,7-es erősségű földmozgást.

(Források: britannica.com, ng.hu, mult-kor.hu, wikipedia.org)

Édesapja, Szuhay-Havas Ervin (1929-1998) író, műfordító, történész és művelődéstörténész, nagyapja, Havas Zsigmond (1900 -1972) író, újságíró a Tolnai Világlapja munkatársa, majd felelős szerkesztője (1921–39), Spencer Walls és Anthony Astor néven számos ifjúsági és detektívregény szerzője.

Szuhay-Havas Marianna alkotásai a Lenolaj.hu oldalán

***

Szuhay-Havas Marianna (Budapest, 1968. augusztus 13. -) Art’húr díjas költő, 2008 januárja óta az 2015-ben megújult Lenolaj irodalmi és kulturális lap főszerkesztője, az Art’húr Irodalmi Kávéház szerkesztője, négy gyermek édesanyja.

Édesapja, Szuhay-Havas Ervin (1929-1998) író, műfordító, történész és művelődéstörténész, nagyapja, Havas Zsigmond (1900 -1972) író, újságíró a Tolnai Világlapja munkatársa, majd felelős szerkesztője (1921–39), Spencer Walls és Anthony Astor néven számos ifjúsági és detektívregény szerzője.

Szuhay-Havas Marianna alkotásai a Lenolaj.hu oldalán

A Canaima Nemzeti Parkban található Angel Fall vízesés járványmentes időkben igazi turistalátványosság. 979 méter magasból zúdul alá a víz az Auyan-Tepui nevű magaslatról, a Churun folyóból, hogy aztán az Ördög-szurdokba ömöljön.

***

Szuhay-Havas Marianna (Budapest, 1968. augusztus 13. -) Art’húr díjas költő, 2008 januárja óta az 2015-ben megújult Lenolaj irodalmi és kulturális lap főszerkesztője, az Art’húr Irodalmi Kávéház szerkesztője, négy gyermek édesanyja.

Édesapja, Szuhay-Havas Ervin (1929-1998) író, műfordító, történész és művelődéstörténész, nagyapja, Havas Zsigmond (1900 -1972) író, újságíró a Tolnai Világlapja munkatársa, majd felelős szerkesztője (1921–39), Spencer Walls és Anthony Astor néven számos ifjúsági és detektívregény szerzője.

Szuhay-Havas Marianna alkotásai a Lenolaj.hu oldalán

Annie Kenney és Christabel Pankhurst a nők választójogáért kampányolnak
(Fotó: wikipedia.hu)

Ez a nap a történelmet alakító, egyszerű nők napja is, illetve emlékezteti az emberiséget arra, hogy szerte a világon továbbra is különböző szintű kiszolgáltatott helyzetben, sokszor a férfiaktól függve kénytelenek élni a nők (például csak férfirokonuk engedélyével utazhatnak, azok kíséretében léphetnek az utcára, vehetnek igénybe orvosi ellátást, illetve beleszólásuk sincs abba, hogy kivel és mikor kötnek házasságot).

A március 8-i dátum egy 19. századi eseményhez köthető. New York utcáin 40 000 textiliparban dolgozó nő tüntetett 1857. március 8-án, hogy fizetésüket megemeljék, és emberibb munkakörülményeket harcoljanak ki maguknak. Több mint egy évszázaddal később, 1963-ban az Egyesült Államokban ugyan törvényt hoztak arról, hogy a nőket a férfiakéval egyenlő fizetés illeti meg, ennek ellenére még mindig lényegesebb jobban keresnek az erősebbnek mondott nem tagjai. Az Európai Unióban sem jobb a helyzet, hiába törvénysértő a díjazásbeli megkülönböztetés 1975 óta, a 2009. évi kampány, amit a nemek közötti bérszakadék megszüntetéséért indítottak sem járt egyértelmű sikerrel. A világ számos országában a nők kiszolgáltatottsága elkeserítő mértéket ölt, így a nemzetközi nőnap az ünneplésen túl maradt a figyelemfelhívás eszköze is.

Érdekességek:

• 1910. augusztus 28. és szeptember 3. között a II. Internacionálé VIII. kongresszusán határoztak arról, hogy a nők választójogának kivívása érdekében nemzetközi jelleggel nőnapot tartanak.
• A világon először Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban ünnepelték a nemzetközi nőnapot 1911. március 19-én.
• 1869-ben Wyoming szavazati jogot adott a nőknek, és így a női szavazati jog megadásában első államként szerepel.
• A Rákosi-diktatúrában a nőnap ünneplése kötelezővé volt.
• Svájcban csak 1971-ben kaptak választójogot a nők, illetve választhattak a férfiakkal azonos feltételek között (Franciaországban, Olaszországban 1949-ben, Ausztráliában 1967-ben).
• 2020-ban éppen 102 éve szavazhatnak a magyar nők (60 évvel azután, hogy a férfiak – akkor még – szigorú vagyoni és műveltségi cenzushoz kötve az 1848-as ötödik törvénycikk értelmében megkapták ugyanezt a jogot)  1918. évi első néptörvény mondta csak ki a nők szabad választójogát.

1945-ben megnősült, feleségül vette Machi Yamada színművészt és rendezőt. A házaspár szerény körülmények között élt, Abe Kóbó savanyúságot és faszenet volt kénytelen árulni, hogy számláikat fizetni tudják. Első verseskötete 1947-ben jelent meg. 1948-ban befejezte orvosi tanulmányait, ugyanabban az évben adták ki Jelzőtábla az utca végén című regényét, ami Japánban egy csapásra híressé tette. 1951-ben megkapta az Akutagawa-díjat a Karuma úr bűntette című regényéért. A nemzetközi elismerésre viszont 1962-ig kellett várnia, ekkor jelentették meg A homok asszonya című regényét, melyet Tesigahara Hirosi filmrendező vitt vászonra, 1964-ben pedig különdíjat is nyert vele a cannes-i filmfesztiválon. További drámái  is nagy sikert arattak  elsősorban Japánban. 1973-ban saját színházat alapított  és 14 avantgárd drámát írt színtársulatának. Közben esszéi jelentek meg, zeneszerzőként is tevékenykedett, számos fotókiállítása volt és rádió, illetve tévéjátékokat is írt. Barátok című 1974-es drámáját Amerikában és Európában is bemutatták. Gyakran hasonlították össze Franz Kafka-val, nem véletlenül, hiszen  A fal (1951), A negyedik jégkorszak (1959), A homok asszonya (1962), a Másvalaki arca (1964), A feldúlt térkép (1967), A dobozember (1973), a Titkos randevú (1977),  A Szakura-bárka (1984) kiérdemlik a “kafkai” jelzőt. További kedvenc szerzői voltak Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij, Martin Heidegger, Karl Jaspers, Friedrich Nietzsche és Edgar Allan Poe.

A fantasztikum és az abszurd elemeivel varázslatosan bánó Abe Kóbó azért lett világhíres, mert az átlagember kétségbeesett útkeresését, a nagyvárosi élet árnyoldalait, illetve a társadalmi feszültségeket az átlagolvasó számára is érthetően és átérezhetően tudta bemutatni.

Abe Kóbó 68 éves korában 1993. január 22-én, Tokióban halt meg.

Szuhay-Havas Marianna

***

Szuhay-Havas Marianna (Budapest, 1968. augusztus 13. -) Art’húr díjas költő, 2008 januárja óta az 2015-ben megújult Lenolaj irodalmi és kulturális lap főszerkesztője, az Art’húr Irodalmi Kávéház szerkesztője, négy gyermek édesanyja.

Édesapja, Szuhay-Havas Ervin (1929-1998) író, műfordító, történész és művelődéstörténész, nagyapja, Havas Zsigmond (1900 -1972) író, újságíró a Tolnai Világlapja munkatársa, majd felelős szerkesztője (1921–39), Spencer Walls és Anthony Astor néven számos ifjúsági és detektívregény szerzője.

Szuhay-Havas Marianna alkotásai a Lenolaj.hu oldalán

Hazudják, hogy tönkrement már az egész,
félvilági szomorúság heverész.
Gyöngyhajakba hiába a koszorú,
úgyis jön majd derűre más szomorú.

Ki se mozdulj, el ne menj, mert csatatér,
a világon megmérgezett minden ér!

Szedd szét jóslatukat vigasz, kegyelem,
Oldd meg kötésüket igaz szerelem!
Csipke télen, virág nyáron a szívem,
csak az övé, mohaágyon szeretem,

és jöhet már akármilyen esemény,
lényegünkben hímezve lett a remény.

Szuhay-Havas Marianna (Budapest, 1968. augusztus 13. -) Art’húr díjas költő, 2008 januárja óta az 2015-ben megújult Lenolaj irodalmi és kulturális lap főszerkesztője, az Art’húr Irodalmi Kávéház szerkesztője, négy gyermek édesanyja.

Édesapja, Szuhay-Havas Ervin (1929-1998) író, műfordító, történész és művelődéstörténész, nagyapja, Havas Zsigmond (1900 -1972) író, újságíró a Tolnai Világlapja munkatársa, majd felelős szerkesztője (1921–39), Spencer Walls és Anthony Astor néven számos ifjúsági és detektívregény szerzője.

Szuhay-Havas Marianna alkotásai a Lenolaj.hu oldalán

valami nagy árnyékában vagyunk,
Ember-énünk lett erre válaszunk,
már elfeszülnénk, mégis maradunk.
Szárnyak nélkül el hogy indulhatunk?

Majd talán, ha mind madarak leszünk,
angyalra gondolunk és repülünk.

***

Szuhay-Havas Marianna (Budapest, 1968. augusztus 13. -) Art’húr díjas költő, 2008 januárja óta az 2015-ben megújult Lenolaj irodalmi és kulturális lap főszerkesztője, az Art’húr Irodalmi Kávéház szerkesztője, négy gyermek édesanyja.

Édesapja, Szuhay-Havas Ervin (1929-1998) író, műfordító, történész és művelődéstörténész, nagyapja, Havas Zsigmond (1900 -1972) író, újságíró a Tolnai Világlapja munkatársa, majd felelős szerkesztője (1921–39), Spencer Walls és Anthony Astor néven számos ifjúsági és detektívregény szerzője.

Szuhay-Havas Marianna alkotásai a Lenolaj.hu oldalán