Tanulmányai befejeztével a kőszegi kerületi tábla ülnöke, majd a báni tábla elnöke és egyben a horvát bán helyettese. II. József uralkodása alatt több vármegye főispáni helytartója és királyi biztosa. 1785. március 9-én belső titkos tanácsosi címet nyert és hamarosan pécsi kerületi királyi biztos, valamint Somogy, Baranya, Verőce és Szerém vármegyék adminisztrátora lett.
Amikor a kalapos király egymás után adta ki azokat a rendeleteket, amelyek célja Magyarország és Erdély germanizálása és a nemzet rendi alkotmányának megsemmisítése volt, Széchényi nem akart céljainak eszköze lenni, ezért minden tisztségéről lemondott és a magánéletbe vonult vissza. Az 1790-es országgyűlés után újra hivatalba lépett, majd II. Lipót küldötteként Nápolyban is járt, hogy a nápolyi királynak a koronázási emlékérmet átadja. 1792-ben megkapta a Szent Januárius-rendet. Később Somogy vármegye főispánja lett, és mint királyi biztosra, rábízták a Dráva és Mura folyók szabályozását. Ezután a Hétszemélyes Tábla elnöke, majd királyi főkamarásmester, illetve helyettes országbíró lett.

Széchényi Ferenc 1802. november 25-én hatalmas és roppant értékű gyűjteményét, amely 11 884 nyomtatványt, 1156 kéziratot, 142 kötet térképet, 2019 db aranyérmét, valamint címereket és más régiségeket, sőt festményeket is tartalmazott a magyar nemzetnek adományozta, amit később cenki gyűjteményének 6000 rézmetszetével és 9206 kötet könyvével egészített ki. Ezt a dátumot tekintjük az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Múzeum megalapítási évének is. Széchényi Ferenc azonban előtte elkészítette a leendő könyvtár katalógusát is, amit a saját költségén kinyomatott, majd belőle egy-egy példányt a külföldi uralkodóknak, a külföldi tudományos intézeteknek, valamint hazai és külföldi tudósoknak is elküldött.

Széchényi Ferenc bőkezű adományaiért és szolgálatainak elismeréséért érdemeit 1807-ben az országgyűlés törvénybe iktatta (XXIV. törvénycikk).

Széchényi Ferenc a művészetet és a tudományt is folyamatosan és nagy összegekkel támogatta. Pártfogoltjai voltak többek között: Batsányi János, Csokonai Vitéz Mihály, Kazinczy Ferenc író, költő, a magyar nyelvújítás vezéralakja, Révai Miklós nyelvész, egyetemi tanár, a magyar történeti nyelvészet megalapítója, Verseghy Ferenc költő, műfordító, irodalomszervező, nyelvész, énekes, hárfás és zeneszerző, Hajnóczy József író, a magyar jakobinusok egyik vezető személyisége, Tessedik Sámuel.

A külföldi tudományos társulatok egymás után fejezték ki elismerésüket azáltal, hogy tagjukká választották: a göttingeni királyi tudományegyetem, a jénai, a varsói tudományos akadémia, a bécsi tudományos akadémia tiszteletbeli tagja, az Aranygyapjas rend lovagja lett.

Folyamatosan élénk figyelemmel kísérte hazájának és a Magyar Nemzeti Múzeumnak sorsát, melyről sosem feledkezett meg, így kinyomatta a könyvtár későbbi gyarapodásának katalógusát. 1818-ban előbbi adományát egy újabbal egészítette ki, odaajándékozva a Magyar Nemzeti Múzeumnak soproni könyvtárát is, mely főleg klasszikusokból és külföldi művekből (5086 mű, 9206 kötet) és 6000 darab rézmetszetből és földabroszból (térképből) állt.

Széchényi Ferenc élete vége felé a politikai reakció miatt depressziós lett, könyörgésbe és vallási bűnbánatba mélyedt,  a vallási miszticizmus felé fordult. Fia, Széchenyi István írta róla:„a nemzet jövője felett kétségbeesve, reménytelenül szállt sírjába” 1820-ban, 66 évesen.

Szobra áll a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében, amely Istók János műve.

BERZSENYI DÁNIEL: GRÓF SZÉCHENYI FERENCHEZ
Astraeánk koszorús papja! Polymniám
Példás érdemidet merje-e zengeni?
Hív Múzsám adaját meg ne utáld, hazánk
Őszült Nestora, Széchenyi!
Nem kincs, nem ragyogó polc tüneményei,
Nem mászó csapodár kába reményei
Mozdítják ajakát, mert csak az istenibb
Erkölcs csalja ki énekét.
Fényes birtokaid kénye le nem köti
Munkás életedet: terhek alá veted
Atlás-vállaidat, hogy szemeid hajónk
Kormánnyára vigyázzanak.
A törvény sivatag rejtekiben lakó
Elméd phárusi láng a szövevény között:
Kővár s szent menedék minden igaznak és
A bűnnek kegyes ostora.
S hogy mindent megelőzz, a tudományokat
Szárnyaddal takarod, s a haza kincseit
Buzgón gyüjtögeted, s felkel az alkotó
Corvin tára teáltalad.
A polgári töl-ág s delphusi laurusok
Kettősen fedezik homlokod érdemit.
Méltán áldja nemes lelkedet a magyar,
Mert jó atyja, vezére vagy.

Budai Éva
rovatvezető
(Forrás: wikipedia)

A Magyar Tudományos Akadémia alapítása. (1825. november 3.)
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a kutatások támogatása, a magyar tudomány képviselete.
1825. november 3-án, a pozsonyi országgyűlésen, a magyar reformkor egyik vezéralakja, gróf Széchenyi István (1791-1860) birtokainak egyévi jövedelmét, 60 000 forintot ajánlott fel a Magyar Tudós Társaság (MTT) – mai nevén Magyar Tudományos Akadémia (MTA) – létrehozására. Az általa megalapított szervezetet más főnemesek is jelentős összegekkel támogatták.

1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlésen határozták el a magyar rendek a Magyar Tudományos Akadémia létrehozását. A Magyar Tudósok Világtalálkozóján (1996) döntés született arról, hogy ez a nap legyen minden évben A MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE, amiről ugyan az MTA már 1997 óta megemlékezik, hivatalosan azonban csak 2003 óta ünnepeljük.

Babits Mihály: Tudomány és művészet (részlet)

Ezeket a jegyzeteket egy művész írta, aki néha a tudományról álmodott.

***

William Tierney Clark angol mérnök
Bristol, 1783. augusztus 23. – London, 1852. szeptember 22.)
Barabás Miklós festménye

William Tierney Clark elsősorban hidak tervezésével, illetve építésével foglalkozott. Érdekesség, hogy egyike volt azoknak, akik függőhidakat kezdtek tervezni.

A pest-budai Lánchíd tervezésével Széchenyi István és Andrássy György 1838-ban Londonban bízta meg, ezért több alkalommal is járt Pesten.  Egy másik érdekesség, hogy a Lánchíd építési munkáit irányító Clark Ádám skót mérnöknek csak névrokona.

1811-től önálló tervezőmérnök lett. 1819-től vált neve igazán ismertté szakmai körökben, ezt a hírnevet a Temze és a Medway csatornák építésével szerezte.

1827-33-ig között elkészült hídjai:

• Hammersmith Bridge, ami az első függőhíd volt a Temze fölött (1827),
• Marlow Bridge (1832), Norfolk Bridge (1833).

A Széchenyi Lánchíd Buda és Pest között pedig 1849-ben készült el.

A Marlow Bridge a Széchenyi Lánchídhoz nagyon hasonló, bár annál kisebb és elődjének, prototípusának tekinthető megjelenésében és kivitelezésében egyaránt.

További érdekesség, hogy az Institution of Civil Engineers (Nagy Britannia), a Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Tanácsadó Mérnökök és Építészek Szövetsége 2000-ben megalapította a Tierney Clark Díjat, amivel kiemelkedő mérnöki alkotásokat díjaznak.