Salvador Dali
(1936. július 4.)

Salvador Dalí (teljes nevén: Salvador Domingo Felipe Jacinto Dalí i Domènech) apja jó nevű ügyvéd és jegyző volt, aki fiát a városi iskolába íratta be.

Dalí gyermekkorában fordult a festészet felé, csupán 8 éves volt, amikor berendezte első műtermét a családi ház padlásán található mosókonyhában. Legrégebbi munkái kisebb akvarellek és főként tájkép-tanulmányok voltak szülőhelye környékéről. Továbbá pár olajfestmény, ami néhány híresebb festő művének másolata, azokról a képekről, amiket apja könyvtárában fedezett fel. Dalí számára a műterem a magányos órák „szentélye” volt.

Az ifjú Dalí érdeklődése egyszerre fordult a filozófia és a művészettörténet felé, de tovább próbálkozott a festészettel is. Apja, a szigorú ügyvéd és jegyző felesége nyomására támogatta ebben; vásznakat, ecseteket, festékeket és folyóiratokat vett neki.

A fiatal Dalí egy-egy alkalommal új ötlettel állt elő: például a megfestett képre, amely cseresznyéket ábrázolt, valódi cseresznyeszárat ragasztott.

Dalí 1921-ben költözött Madridba és itt kötött barátságot García Lorcával, Barradasszal, Buñuellel és sok más alkotóval. Ebben a korszakában kubista, metafizikus és realista felfogásban festett, erről árulkodnak az ekkoriban készült családi portréi, illetve a híres Kenyereskosár.

Dalí és Buñuel Madridban tervezgették, hogy közösen filmet készítenek, amire 1928 nyarán sor is került. Forgatókönyvüknek Az andalúziai kutya címet adták. A filmet 1929. június 6-án mutatták be egy zárt­körű vetítésen.

„Azt akartam, hogy megdöbbentse és megbontsa a normális gondolatmenetet éppúgy, mint azt a szemléletet és ízlést, amit a fővárosi intellektuelek és a sznobok, noha lenéznek, szórakoztatónak minősítenek. Ezt a filmet arra szántuk, hogy minden nézőjét vigye vissza gyerekkora titkos birodalmába.”

Az andalúziai kutya után Buñuel és Dalí végérvényesen helyet kapott a párizsi kulturális életben.

Az emlékezet állandósága
(1931.)
Kiállítóhely: Museum of Modern Art
Irányzat: Szürrealizmus

Salvador Dalí három évvel azután, hogy tanáraival szembeni viselkedése miatt kirúgták a madridi San Fernando Szépművészeti Akadémiáról, Párizsban telepedett le (1929), itt ismerkedett meg többek között Pablo Picasso-val és Joan Miró-val, és csatlakozott is csoportjukhoz (École de Paris). Kritikusai szerint ekkor készültek legjobb művei, valamint ebben az időszakban dolgozta ki paranoiás kritikus módszerét (irracionális kényszerképzeteit hagyta érvényesülni, bár éber logikával választott közülük).

Dalí szintén 1929-ben, egy  spanyolországi halászfalucskában ismerkedett meg és szeretet bele azonnal a nála 10 évvel idősebb, kicsapongó életet  élő Gala Gradivába (Galába), aki Helena Dimitrijeva néven Oroszországban született.

A harmincöt éves asszony, Gala éppen Paul Éluard francia költő felesége és Max Ernst német festő, grafikus, szobrász, költő állandó szeretője volt. A két férfin kívül a nagyvilági életet élő nő több művésszel is tartott fenn rövidebb-hosszabb szexuális viszonyt (Joan Miró, Giorgio de Chirico, René Crevel, Hans Arp), ez viszont a fülig szerelmes, extravagáns Dalít egyáltalán nem zavarta.

1934-ben házasodtak össze, a nő pedig élete végéig kiválóan menedzselte férjét. Egymást követően nyíltak meg Dalí kiállításai Párizsban, New Yorkban, Londonban.

Dalí 1936-ban a TIME magazin címlapjára kerül.

1939-ben a New Yorki Metropolitan Opera mutatta be a  Bacchanália című balettet, amelynek díszleteit maga Dalí formálta.

1940-ben Dalí és felesége az Egyesült Államokba menekültek a második világháború háború szörnyűségei elől. Dalí harminchét éves korában megírta az önéletrajzi regényét és ezt a címet adta neki: Salvador Dalí titkos élete. Fölvázolta benne a gyerekkorát, madridi diákéveit és a korai hírnév párizsi éveit egészen 1940-ig, amikor az Egyesült Államokba költözött. A könyv 1942-ben jelent meg.

Salvador Dalí az Egyesült Államokban alapozta meg művészi tekintélyét. Gala ekkor már a hatvanas éveiben járt, de szexuális étvágya továbbra is csillapíthatatlan volt, fiatal, sokszor drogos szeretőket gyűjtött maga köré, akik kitartottjai voltak, és akikkel Európa-szerte utazgatott. Dalí mindenről tudott, de nem zavarta, ahogy az sem, hogy felesége életmódja rengeteg pénzt emésztett fel a vagyonból.

1955-ben Dalí és felesége visszatértek Európába.

1960-ban Dalí megfesti nagy formátumú misztikus mesterműveit, például Az ökumenikus zsinatot.

Az 1960-as években Dalí figyelmét más nők is felkeltették, többek között Amanda Lear. Az addig egymással bensőséges viszonyban álló házaspár útjai szétváltak.

1971-ben Clevelandben megnyílik a Salvador Dalí Múzeum.

1976-ban néhány évi különélés Dalí és Gala Púbolban ismét összeköltöztek.

Gala 87 év korában Spanyolországban hunyt el, 1982. június 10-én. Kérésére testét bebalzsamozták és kedvenc, vörös Christian Dior ruhájában helyezték örök nyugalomra Dalíval közös kastélyuk kertjében.

Gala halála után Dalí úgy érezte, élete értelmét vesztette. Többször is öngyilkosságot kísérelt meg, de kiütköztek rajta a Parkinson-kór jelei is. 1989. január 23-án halt meg otthonában, miközben kedvenc zeneművét, a Trisztán és Izoldát hallgatta Wagnertől, teste a figueres-i Dalí Múzeumban nyugszik. Végrendeletében birtokát, műalkotásait és teljes vagyonát a spanyol államra hagyta.

Néhány érdekesség:

– Dalí 16 éves volt, amikor édesanyja mellrákban meghalt. Férje, Dalí édesapja hamar újraházasodott, a saját sógornőjét vette el.

– A San Fernando Szépművészeti Akadémiára járt Madridban, azonban 1926-ban kirúgták, ugyanis azt állította, hogy egy tanár sincs abban a helyzetben, hogy őt le tudná vizsgáztatni.

– Több mint 1500 festményt, körülbelül 30 könyvet, néhány balett-szövegkönyvet, számos könyvillusztrációt, litográfiát, színházi jelmeztervet, tucatnyi szobrot alkotott.

– Magamutogató és önimádó hajlama nemcsak a kritikusai, de sokszor a csodálói idegeire ment. Sokan úgy vélték, hogy a folyamatos szenzációhajhászás beárnyékolja zseniális művészi teljesítményét.

– Walt Disney részére rajzfilmet is készített.

– Számon tartják a filmművészetben is, Luis Buñuellel készített közös munkája, az Andalúziai kutya a szürrealista film megteremtője.

– Fantáziájának egyik legszebb példája a csak jóval halála után megvalósított szélorgona.

– Ő alkotta meg 1969-ben a Chupa Chups nevű spanyol nyalóka logóját.

Kapcsolódó oldal:

http://www.salvador-dali.org/en_index/

http://thedali.org/

Budai Éva
rovatvezető

– Sógor Zsuzsanna rovatvezető –