Angol arisztokrata családból származott, apja nagy múltú, nagy tekintélyű főúri család sarja volt, azonban kártyás, részeges, szenvedélyes párbajozó. Különböző családi viszályok miatt szegény gyerekként nőtt fel, ráadásul anyja nyomoréknak tartotta és mondta, mert születésekor az egyik lábfeje torz volt, és emiatt később sántított. Mikor nagybátyja meghalt, ő örökölte a vagyont és a címet, így ő lett Newstead ura, a VI. Byron báró.

Richard Westall: George Gordon Byron portréja

Már korai verseiben szembeszállt Wordsworth és Coleridge romantikájával, s a felvilágosodás klasszicizmusát vallotta eszményképének. A „byronizmus”, a byroni hős individualizmusa, bágyadt közönye, nemes gesztusai és embergyűlölete nemzedékeken keresztül a romantika legfőbb ismérve és vonzereje volt.

Gyönyörűségét lelte abban, ha botrányt okozhatott, féktelen, vad természetű volt, a komoly folyóiratok minden politikai oldalról szidalmazták. Megszámlálhatatlan szerelmi viszonya volt életében, az előkelőségek mellett az alacsonyabb társadalmi rétegekből is voltak szeretői, mely kapcsolatokból több törvénytelen gyermeke származott. Az évek múlásával egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy biszexuális.

Bejárta Spanyolországot, Portugáliát, Görögországot és Törökországot. Az utazások alatt írta meg a két énekből álló Childe Harold című művét, mely 1812-es publikálása után világsikert hozott el számára.

Miután másodjára, ugyanakkor utoljára elhagyta Angliát, és folytatta művét: Harold ugyanúgy Svájcba ment, mint költője. Svájcban Mary és Percy Bysshe Shelleyvel lakott, akik szintúgy elhagyták Angliát. Itt írták egymás és önmaguk szórakoztatására a gótikus regényeket, melyek közül csak Mary Shelley műve, a Frankenstein avagy a modern Prométheusz készült el. Ezt követően Velencébe ment, és itt fejezte be a Haroldot. Majd Pisában telepedett le, ahol egy folyóiratot adott ki. Részt vett az olasz forradalmárok szervezkedésében.

A Childe Harold befejező, negyedik énekben Harold felismeri, akkor értelmes a lét, ha van cél, amelyért mások érdekében tettekkel is harcol az ember. A befejezés az életben következett be, amikor Harold elképzelt útját követve, elindult a szabadságért harcolni. Részt vett a görög szabadságharcban a görögök oldalán a törökök ellen. Pénzéből felszerelt egy hajót és Albániába utazott. Végül az itt szerzett betegségben, mocsárlázban halt meg.

BYRON, George Noel Gordon (1788-1824)

JANTHÉHOZ
A “CHILDE HAROLD” ELŐHANGJA
CHILDE HAROLD BÚCSÚJA
AZ ÓCEÁN
RÉSZLET A CHILDE HAROLD IV. ÉNEKÉBŐL
HOGY BÚCSURA KÉLT…
FELIRAT EGY ÚJFOUNLANDI KUTYA SÍREMLÉKÉRE
AHOGY ITT JÁR-KÉL
A SZÉPSÉG LÁNYAI KÖZT NINCS…
SÉNAKHERIB PUSZTULÁSA
STANCÁK ZENÉRE
TÖBBÉ NEM CSATANGOLUNK…
DON JUAN
AJÁNLÁS
HARMINCHATODIK SZÜLETÉSNAPOMON

GEORGE: BYRON: DON JUAN (Byron halála miatt befejezetlen maradt)

GEORGE BYRON: INEZHEZ

(a Childe Harold-ból)

Ne mosolyogj sötét szemembe;
hisz vissza nem mosolyoghatok:
ó adja ég, ne sírj sosem te,
ha könny nem enyhíti bajod.

Kérded, minő sötét talányok
marják e bús, ifju szivet?
Hiába – nyitját nem találod,
búmat te meg nem enyhited.

Nem gyűlölet, nem szerelem hajt,
nem bárgyú hírt esdeklek én,
hogy ócsárlom most a jelen bajt
s a kincseim mind elvetém:

de minden elfáraszt meg untat,
mit nézek, érzek, hallgatok.
A Szép se vigasz lomha búmnak;
szemed sugára is halott.

Ez az a szivós bú, mi zordul
üldözte a bolygó zsidót;
mely nézni sem mer a síron tul
s nem várhat addig semmi jót!

Elfutni vágyom enmagamtól!
Messzire vinném átkomat,
de sarkon űz egy vad kalandor,
a lét-üszök – a Gondolat.

Gyönyörben fürdik még a víg nép,
mit én eluntan hagytam el;
bár álmodozna lázba mindég,
s ne kelne a valóra fel!

Száz új vidéken kell törődnöm,
s bút látok a megjárt uton;
csak az vigasztal, hogy a földön
a legszörnyübbet már tudom.

Mi ez? Ne kérdd, szánj meg, sugár lány,
ne bánts te, jobb, ha álmodol:
ne tépd le szívemről a lárvám,
alatta tátong a pokol.

(Kosztolányi Dezső fordítása)

William Godwin egy ideig egyedül nevelte Maryt és féltestvérét, Fanny Imlayt. Segítségként egy Louisa Jones nevű házvezetőnőt alkalmazott, aki lányokra is felügyelt. A házvezetőnő azonban Mary hároméves korában szerelmi kapcsolatba került Godwin egyik tanítványával, ami miatt elbocsátották a házból. A házvezetőnő elbocsátása után William Godwin egy második házasságon kezdett el gondolkodni. Hosszú keresgélés után megismerkedett a kétgyermekes özvegy Mary Jane Clairmont-tal, akit barátai tiltakozása ellenére nemsokára feleségül vett. Mary Jane Clairmont sokat veszekedett a férjével és nem fogadta el annak a gyermekeit, különösen Maryt nem kedvelte.

Mary Shelley
(Richard Rothwell festménye, 1840)

Mary Shelley soha nem járt iskolába, írni és olvasni Louisa Jonestól tanult meg, tudását pedig apja hatalmasnak mondható könyvtárában szerezte, többnyire autodidaktikusan. Ugyanakkor házuk tudósok, művészek, ismert szabadgondolkodók törzshelye volt, így gyakran végighallgatta azok beszélgetéseit, vitáit. Tizenegy éves korában megírta első rövidebb művét, Mounseer Nongtongpaw-ot, melyet apja kiadója publikált is.

1812-re a Mary és mostohaanyja közötti feszültség annyira felerősödött, hogy az apjának el kellett küldenie William Baxterhez, Skóciába. Itt egy szerető családban találta magát, melynek érzése egész életén keresztül elkísérte. 1831-ben a Frankenstein előszavában azt írta, hogy ez az időszak volt az, amikor íróvá fejlődött.

Mary 1812-ben apja házában megismerkedett a nős Percy Bysshe Shelleyvel, akivel nemsokára egymásba szerettek. Shelley felajánlotta feleségének, hogy éljenek hármasban, de a nő ezt elhárította. A szerelmespár Mary anyjának a sírjánál találkozott, majd miután fény derült a kapcsolatukra, 1814-ben Franciaországba szöktek. 1816 tavaszán meglátogatták a Svájcban tartózkodó Byront, aki kisegítette őket anyagi gondjaikból. A Byron házában töltött idő alatt írta meg Mary a Frankenstein című művét (1818).

1816 szeptemberében Percy Bysshe Shelleyvel Mary visszatért Londonba. Nemsokára, október 9-én féltestvére, Fanny Imlay öngyilkos lett, majd december 10-én Shelley felesége, Heriett is öngyilkosságot követett el. Mostohatestvére, Claire Clairmont közben terhes lett Byrontól, aki viszont nem akarta feleségül venni.

1816. december 30-án Londonban, Mary és Percy összeházasodtak. A házassághoz Mary apja is áldását adta. Három gyermekük született, ebből kettő korán meghalt. A következő években Olaszország különböző városaiban éltek, magukkal vitték Mary mostohatestvérét, Claire-t is, aki időközben a közös gyereküket, Allegra Byront apja, Byron gondjaira bízta.

1822. július 8-án Percy Bysshe Shelley miután hajójával viharba került, meghalt. Férje elhamvasztása után a megtört, 25 éves Mary visszatért Londonba. Évekig gondozta fiatalon elhunyt férje hagyatékát, illetve az írásnak szentelte életét. Bár a Frankenstein című regényét egyetlen írása sem szárnyalta túl, sikeres volt Az utolsó ember című könyve, amely a 21. századi pestis sújtotta Európában játszódó utópisztikus mű.

Az anyagi gondokkal és különböző betegségekkel küzdő, boldogtalan asszony végül 53 évesen, 1851. február 1-én agydaganat következtében vesztette életét.

Forrás: wikipedia.hu
*

]]> https://lenolaj.hu/2023/08/04/az-igazi-nagysaghoz-hatalmas-kepzeloerore-van-szukseg-hogy-beleeljuk-magunkat-masok-helyzetebe-es-sajatunkkent-tudjuk-megelni-fajdalmukat-es-oromuket/feed/ 0 https://lenolaj.hu/2023/08/04/1792-augusztus-4-en-szuletett-percy-bysshe-shelley-angol-kolto/ https://lenolaj.hu/2023/08/04/1792-augusztus-4-en-szuletett-percy-bysshe-shelley-angol-kolto/#respond Thu, 03 Aug 2023 22:01:25 +0000 http://lenolaj.hu/?p=29283

P. B. Shelley 1819-ben
Amelia Curran (1775 – 1847) ír festőművész alkotása

Oxfordban tanult. Itt írta Az ateizmus szükségszerűsége és az Ha az Istenről való tudás szükséges, akkor miért nem evidens és egyértelmű című műveket. Nemsokára, a művek megjelenése után ateista nézetei miatt elbocsátották az egyetemről. Ezt követően Skóciába szökött, ott megnősül, és úgynevezett „nyitott házasságban” élt. Ezekben az években gyakran utazott Londonba, hogy könyvesboltokba mehessen, és találkozzon a vallástagadó, de Istenhívő William Godwinnal, Godwin hatása alatt számos verset írt, mint például az ismert Mab királynő című verset, és különböző politikai reformokat követelő rendezvényeken is részt vett. Ugyancsak Godwin hatására fordult az ateizmus felől, Voltaire deizmusa felé.

Hamarosan szerelmes lett Godwin lányába, akivel Svájcba szökött, hátrahagyva terhes feleségét és gyermekét. Tettüket mindkettőjük apja elítélte, ezért mindenféle anyagi támogatást megvontak tőlük. A párt Svájcban Byron fogadta be, Mary Wollstonecraft Godwin itt írta meg Frankenstein, avagy a modern Prométheusz című regényét, melyet a Shelley és Byronnal történt csónakázás közben mesélt szellemtörténetek ihlettek.

Mary-vel Olaszországba költöztek, itt született meg egyetlen életben maradt gyermekük. Sokat írt, ugyanakkor sokat hajózott Don Juan nevű hajóján. Egy ilyen hajózás során vesztette el életét is 1822. július 8-án. Az Ariel nevű vitorláson viharba keveredett másik három társával együtt. Holttestét a hullámok négy nap múlva vetették partra. Jó barátja, az akkor már világhírű Byron a közelben lakott, ő rendezte meg a temetést. Ókori mintára a tengerparton máglyát emeltetett. A hamvakat azután a tenger hullámaiba szórta. A hamvasztás során állítólag Shelley szíve nem égett el.

P. B. SHELLEY: A SZERELEM FILOZÓFIÁJA

Forrás folyóba ömlik,
folyó az óceánba;
az egeknek folyton özönlik
vegyülő suhogása;
magány sehol; isteni jel
s rend, hogy minden tünemény
keveredjék valamivel –
Mért ne veled én?

A hegy csókolva tör égbe,
habot hab ölel, szorít, átfog;
egymást ringatva, becézve
hajlonganak a virágok;
a földet a nap sugara,
a hold a tengereket:
minden csókol… – S te soha
engemet?

(Szabó Lőrinc fordítása)

(Forrás: wikipedia.hu)