Igen fiatalon elárvult, mert a szüleit megölték az auschwitzi koncentrációs táborban a cseh ellenállásban való részvételük miatt. A háború után Poděbrady város iskolájába járt, ahol iskolatársa volt Václav Havel is. Később filmrendezést tanult a prágai filmművészeti iskolában. A Varsói Szerződés csehszlovákiai invázióját követően, 1968-ban az Egyesült Államokba emigrált.

A prágai filmfőiskolán forgatókönyvíró, dramaturg szakon végzett. Első munkáit a televízió számára készítette. A Laterna Magica látványszínházban volt dramaturg. Első dokumentumfilmjei a fiatalokról szóltak, a Fekete Péter, az Egy szöszi szerelme, a Tűz van babám a cseh új hullám világszerte ismertté vált alkotásai. Első korszakának filmjei vígjátékok. Azon kevesek közé tartozik, aki Amerikában is a legnagyobbak közé emelkedett, és sorra rendezte Oscar-díjjal jutalmazott filmjeit.

Az Elszakadás ugyan Hollywoodban készült, de még nagyon hasonlít az otthon készített Fekete Péterre, az Egy szöszi szerelmére. A Száll a kakukk fészkére, a Hair, a Ragtime, az Amadeus az amerikai korszak azon csoportjába tartoznak, mely alkotások a társadalmi normák ellen lázadó, függetlenségre, szabadságra törekvő hősökről szólnak.

Az első nagy sikert Ken Kesey Száll a kakukk fészkére regényének filmadaptációjával érte el 1975-ben: 5 Oscar-díjat kapott, köztük a rendezésért járót is, az Amadeus pedigi 8 Oscart kapott 1984-ben.

DALSZÖVEG A HAIR-ből

Csak nézz rá
két lábon járó élő holt
Száz és százezer alkot egy sort,
nézd, arcok falfehérek
halálba sodor a lépted!

És kihez szólnak a könnyeid?
Nem jön senki, ne is hívd
majd az álom segít,
hazarepít!

Játsz még, játszd azt,
hogy szabad vagy és bölcs vagy
aki csak igazságot oszt majd
töltsd meg a fegyvered és tüzelj,
és hazudj még!
Sok hamis szólam elvakít
Mondd miért hiszed el?
Mondd miért hittük el???

Manchester, England, England,
Manchester, England, England,
a Nagy Kék Vizen túl…
és én egy angyal volnék
vigyáz rám az Úr
hiszen én Ő vagyok
én Claude vagyok,
Bukovsky, Bukovsky, Bukovsky

(Halálos csend szól, halálos csend szól)

Csak nézz rá,
két lábon járó élő-holt
száz, és százezer alkot egy sort
nézzd, az arcok falfehérek
halálba szállnak a gépek!

És porba hullnak a könnyei
elnyeli a hideg föld,
csak egy sírkő, egy temető!

Dal szól,
harangok énekelnek,díszlövés,
sírokba zászlót tesznek,
gyertya ég, azt mondják hősök vagytok,
vér a vérért!

Refrén, 8×:
Ébredj napfény,
Keltsd őket álmukból,
örök álmukból!

Deák Kristóf rendező és Udvardy Anna producer (AP)

A Mindenki az első magyar kisfilm, amely elnyerte az amerikai filmakadémia díját. A hollywoodi gálán résztvevő alkotói csapatnak a filmben nagy szerepet játszó Bakáts téri Ének-Zenei Általános Iskola kórusa is szurkolt Budapesten. A gyerekek és a tanárok az iskola épületében kísérték figyelemmel az Oscar-díjátadót és ünnepelték a győzelmet.
Deák Kristóf a díjat átvéve köszönetet mondott a filmakadémiának, valamint családjának és tanárainak. “Ajánlom ezt a díjat mindazoknak az embereknek, akik jobbá tehetik ezt a világot, a gyerekeknek. Próbáljuk őket jól felnevelni, hogy büszkék lehessünk rájuk” – fogalmazott.
A Mindenki (angol címén Sing) a kilencvenes évek elején, iskolai környezetben játszódik, központi eleme egy rossz pedagógiai modell, egy gátlástalan tanárnő sikerhajhászása, amelyre a film gyerekszereplői adnak csattanós választ.
Az összefogás erejéről szóló 25 perces film főszereplői Gáspárfalvi Dorka, Hais Dorottya és Szamosi Zsófia, továbbá a rendező mellett Udvardy Anna producer és Csillag Mano vágó is részt vett a Los Angeles-i Dolby Színházban megrendezett Oscar-díjátadón.
“Egy emberként ugrottunk fel, iszonyatosan örülünk a díjnak, nagyon büszkék vagyunk rá” – mondta Csillag Mano vágó a Duna televízió élő közvetítésében. Elmesélte, hogy a tervek szerint a stáb együtt ünnepel a gála után, részt vesznek a kormányzói bálon, és meghívást kaptak az egyik legfontosabb afterpartira, Elton John ünnepségére, amelyet a sztár az Oscar-nyertesek számára rendez minden évben. “Egy napunk marad, hogy feldolgozzuk az örömöt, és utazunk vissza Magyarországra” – fűzte hozzá.
“Mélyebb történetről van szó, minthogy gyerekfilmnek tekintsük. Már a jelöléssel elindult az érdeklődés a nagy stúdióktól is” – mondta.
A NMHH Médiatanácsa Magyar Média Mecenatúra programjának támogatásával készült Mindenki univerzális témát tárgyal, a nemzetközi filmfesztiválok közönsége is közel érezte magához a történetet. “Viszonylag szívhez szóló, befogadható téma, de közben azért vannak olyan rétegei, amiken el is lehet gondolkodni” – mondta korábban a rendező.

MTI/Lenolaj

A díjat átvéve Nemes Jeles László köszönetet mondott alkotótársainak, köztük a főszereplő Röhrig Gézának, valamint Magyarországnak, amiért támogatta a filmet.

“Az emberiség legsötétebb óráiban is talán van bennünk egy belső hang, amely lehetővé teszi, hogy emberek maradjunk. Erről a reményről szól ez a film” – fogalmazott.

Sipos Gábor, a Saul fia egyik producere arról beszélt, hogy hatalmas örömmel fogadták az alkotók az Oscar-díjat. “Elmondhatatlan érzés volt, továbbra sem találjuk a szavakat. Az elmúlt egy év minden érzelme benne volt abban a pillanatban, amikor kinyílt a boríték”.
Rajna Gábor, a film másik producere úgy fogalmazott: “Valóban egy álomban vagyunk, amiből még nem ébredtünk fel, talán majd holnap reggel. Nagy kő esett le a szívünkről, nagyon boldogok vagyunk”.
Koltai Lajos, az Oscar-díjas Mephisto című film operatőre szerint a kép és a hang együtt olyan állandó közelséget teremt a Saul fiában, amelytől nem lehet szabadulni. Mint fogalmazott, a holokauszt eddig érintetlen területével, a Sonderkommando világával megismertető Saul fia operatőri munkájának titka, hogy nagyon közelről, kézi kamerával készültek a felvételek. Kiemelte a film hangmérnöki munkáját is, amelynek köszönhetően rendkívül közel kerülnek a nézőhöz a szenvedés elviselhetetlen hangjai.
Szűcs Edit, a film jelmeztervezője arról beszélt, hogy az egyedi képi szerkesztési mód, a rengeteg közeli felvétel rendhagyó kihívás elé állította.
Bárdos Judit filmesztéta azt emelte ki, hogy a magyar filmgyártásra és a magyar filmművészetre is felhívja a figyelmet a Saul fia sikere. Mint mondta, nagyon sokat jelent az, hogy magyar alkotást az idegen nyelvű filmek között elismer az amerikai filmakadémia. Bizalmát fejezte ki az iránt, hogy ez pozitívan hat majd a magyar filmek finanszírozására is, hogy további hasonlóan sikeres alkotások készülhessenek.
A Saul fia, amelyet hollywoodi szakírók a legfontosabb holokausztfilmek közé soroltak, több tucatnyi díjat, köztük a Golden Globe-ot is elnyerte az idei díjszezonban, az alkotás a Laokoon Filmgroup gyártásában készült.

A Saul fia a Mustang című francia, A kígyó ölelése című kolumbiai, az Egy háború című dán és A sivatagon át című jordániai filmmel volt versenyben.

A legjobb filmnek járó Oscart a Spotlight – Egy nyomozás részletei kapta, a legtöbb díjat, hatot a Mad Max – A harag útja című sci-fi gyűjtötte be, George Miller filmje azonban csak a kevésbé fontos kategóriákban – jelmez, látványterv, smink és frizura, hangvágás, hangkeverés, vizuális effektusok – nyert.

Három díjat nyert A visszatérő című túlélődráma: Alejandro González Inárritu lett a legjobb rendező, Leonardo DiCaprio a legjobb férfi főszereplő, Emmanuel Lubezki pedig a legjobb operatőr. A legjobb női főszereplő díját Brie Larsson amerikai színésznő kapta A szoba című drámában nyújtott megrázó alakításáért. A legjobb női mellékszereplő a svéd Alicia Vikander (A dán lány), a legjobb férfi mellékszereplő pedig az elsősorban színpadi szerepeiről ismert Mark Rylance brit színész (Kémek hídja) lett.

A legjobb dokumentumfilm díját az Amy Winehouse énekesnőről szóló, Amy című alkotásnak ítélték oda, míg a rövid dokumentumfilm kategóriában az A Girl in the River: The Price of Forgiveness (Lány a folyóban – A megbocsátás ára) című alkotás nyert. A legjobb rövidfilm Oscarját a Stutterer (Dadogós) című produkció, Benjamin Cleary és Serena Armitage alkotása kapta. A legjobb egész estés animációs film a Pixar stúdió kasszasikere, az Agymanók, a legjobb rövid animáció pedig a chilei Bear Story lett.

Meghatottan vette át a díjat Ennio Morricone az Aljas nyolcas című filmhez szerzett zenéjéért. A 87 éves olasz komponistát korábban ötször jelölték, de eddig nem nyert a legjobb filmzene kategóriában. 2007-ben életműdíjjal tüntették ki.

A legjobb filmdal Oscar-díját a Spectre – A Fantom visszatér főcímzenéje, a Writing’s On the Wall nyerte el, amelynek dalszövegét és zenéjét Jimmy Naples és Sam Smith jegyezte.

LENOLAJ/MTI