Mórotz Krisztina: Ősz 1
Mórotz Krisztina: Ősz
Alszik a képzeletbeli házam, meg a kertem. Talán nem is pihen, hanem csendben figyel. Ez az a ház, ahová néha kenyérillatot viszek, hogy képzeletbeli lakóit jóllakassam vele.
Mintha elfáradtál volna, nem is tudom... De az is lehet, hogy én fáradtam el. A má...