* SZ-H Mariannának * A világ bármennyire tágas, időtlen keretben gyűrődöm. Innen odáig, ha enged lépnem, rácsok vasa, kezem, lábam, gyakrabban szívem sérti. Néha elég egy simítás, egy lépés a közelemben, egy szó, egy intés, egy jelenlét, amitől kitáru...