Az öreg árnyéka kiemelkedik az ágy világos síkjából, fél könyökére támaszkodik, moccanatlanul tölti ki az ablakszemet. Nem tudni, merre néz. Csak egy sötét kontúr. Bizonytalan állapot. Aligha él, de nem hiszi, hogy már halott. Vár, majd csak elmozdítja az Úri...