2024-11-14
Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap 10
Gergely Tamás: ÍR KÁVÉ
Lipták-Handy Dezsőnek
”Emlékszel, komám? – kérdezte Vadmalac. Amikor a zaccot ittuk?”
”Nem zaccot, hanem szójás keveréket.”
”So, ja. Úgy tudtuk, rákot kapunk tőle.”
Komája kisegíti: ”Hajnyálmirigy…”
Ezen elkacarásztak egy sort, lehet, kettőt, hogy a Bük...
Szente B. Levente: Elég
Láttam remegni szemérmes pipacsokat,
a férfiembert, szemeit törülgetni, elvérezni rózsát,
összekovácsolt sorstalanságban a mindent felemésztő tüzet,
csöndes partokkal ölelkezni a locsogó vizet.
És jött velem szembe tarka rét,
rőt mező, virágillatú asszony...
Gergely Tamás: VADMALAC MEG AZ ESŐ
Esett. Azaz szemerkélt az eső. Vadmalac nem húzódott be az odújába, inkább hagyta, hogy ázzék kint a bundája.
”Úgyis el vagyunk kényeztetve. El vagyunk kényelmesedve, meleg víz, központi fűtés”, gondolta.
Hűvös szél fújt, az sem zavarta. Az esőcseppeket me...
B. Tomos Hajnal – Nászta Katalin: VÉGTELEN SZEÁNSZ
Akkor már jó órája vertük a blattot, de a jósnő még mindig késett. Úgy látszik, túl sok kuncsaftot tervezett be arra a napra, és nem tudott tőlük időben szabadulni.
Mi, a négy szomszédasszony – nagyjából egykorúak – unatkozva kanasztáztunk és ropogtattuk a há...
Megjelent a Magyar Elektronikus Könyvtárban B. Tomos Hajnal és Nászta Katalin első közös kötete
Szeretettel gratulálunk állandó szerzőinknek!
A kötet címe: VAN ILYEN? – szellemi négykezes, rövid prózákat, szarkasztikus karcokat B. T. Hajnal részéről, valamint az ezekhez készült rajzokat tartalmazza Nászta Katalintól. Szerkesztő és ajánló Cseke Gábor, ...
Gergely Tamás: ANGYALOK
A tó partján ültek egy padon. Egyszer csak hang érkezett az aszfaltozott sétány irányából.
- Hupp! – mondta Malacka – Egy makk.
”Leesett – gondolta Vadmalac. – Gravitáció. Lefele húzta a súlya, ez a ‘leesett’.”
Majd így folytatta: “Minden leesik valahonnan…...
B.Tomos Hajnal: OLYAN VOLT
Olyan volt ez a nyár,
mint mikor valaki
kitárja az ablakát
és világgá kiáltja:
„senki nem juthat sehova” !
Utána megálltak
röptükben a méhek,
zölden maradt a szilva
és a vak cipész kampósbotja
félúton belefúródott az aszfaltba,
mint egy fehér kérdője...
Keszthelyi György: Visszaépítelek
Amennyiben még bennem élsz,
márpedig élned kell valahol,
mert nem léteznek üres árvaházak –
szóval akkor mindent magadhoz vehetsz,
a rejtekhelyet is, ami láthatatlan,
és egyebet, amit bár nem szeretsz,
elrendelt életed részét képezi.
(Már hogyha kedvedr...
Gergely Tamás: ÁLOM
Vadmalac nem tudta, ébren ábrándozik vagy álmodik. A szobában viszonylagos csönd volt meg sötét. Abban a szobában, amelyikben feküdt vagy amelyikben álmodott. Nézte egy darabig a felhőjátékot, de aztán az eltűnt a szeme elől.
Lehetett tehát bármelyik a kettő ...
Keszthelyi György: Költöznek a sellők
Odüsszeusz, a sellők hárman voltak,
mint az Isten igaza – de lehet, hogy többen –
most itt dalolnak egy téglalapon,
(a tenger már engem is kidobott
ezen az öntelt nemzeti napon.
Szóval, velem is jól kitoltak)
Pihenj kötetlenül a durcás jelenben,
karcolj...