Bejegyzések betöltése…
Címoldal > Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap

Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap 10

Gergely Tamás: Kinek a gyertya?
Read more

Gergely Tamás: Kinek a gyertya?

Előbb összeszámolták, hány a halottjuk. Tudták azt, tulajdonképpen csak megegyeztek. Hát a szüleik… Aztán megvásárolták a gyertyákat, beállították a tartóba, a mások gyertyája mellé. Mind ismeretlenek, egy idegen templomban hogyan is lehetne másként, ám közös...
Keszthelyi György: Ahol a holló
Read more

Keszthelyi György: Ahol a holló

Ahol a holló, ott a pince. Két méterrel fölötted állok földhöz ragadtan. Ide kötődtem, mint a háziállatok, mint a lánc. A fájdalom bilincse mint széthulló jéghegy végigcsörög a fák között. Az, aki fekete ruhába öltözött igényeit is a szemétbe dobta. B...
Gergely Tamás: KÖNNYCSEPP
Read more

Gergely Tamás: KÖNNYCSEPP

A könnycseppet akkor érezte meg, amikor az már az orra nyerge felé gördült. Két csepp volt különben, páros, az egyik veszélyben, hogy lefele az arcán keresztül a füle irányában tűnik el. Míg a másik megáll az orra és a pofacsontja közti gübüben. Azt, hogy az ...
Para Olga: Hallom a Hangod
Read more

Para Olga: Hallom a Hangod

– Ó fiam Fiam Hallom a hangod – virág vagyok a síromon nőtt legeslegszebb piros rózsa s csak Neked nyílok mert örökké látsz őrzöl azóta anyai hűség szobra vagy te örökké sírsz azóta hallod a hangom hallom a hangod örökké sírsz azóta téren túl de...
Gergely Tamás: MÁSODSZOR
Read more

Gergely Tamás: MÁSODSZOR

Komájuk feldúlt állapotban érkezett. - Hazudnak, harácsolnak, vetette ki magából a hozzá illő szelíd szitkokat, ám valami súlyosabb következett: - Én nem ezekért haltam meg hatvan évvel ezelőtt! Azzal felhúzta az ingét, s megmutatta újra a behegedt sebet a ...
Cseke Gábor: egy mozdulattal
Read more

Cseke Gábor: egy mozdulattal

a tanúk akár a tettesek rendre elhullnak mint a legyek hiába ősz van a dér ma nem kegyelmez mindent összegyűr egy mozdulattal markába fogja görcsösen majd tekintete kukát keresve ide-oda jár de üres kukát ma nem talál csak viszi tovább markában ö...
Gergely Tamás: BEAKADT
Read more

Gergely Tamás: BEAKADT

Dusa Ödön* emlékére Vette le a kalapját, és akkor beakadt, úgy félig levett kalappal a jobb kezében. A színházban a ruhatár előtt. Azaz színház volt, amit produkált, színház a színházban, csak nem értékelték. A ruhatároslány telefonon hívta a vőlegényét, ho...
B. Tomos Hajnal: ÁTMENET
Read more

B. Tomos Hajnal: ÁTMENET

A fákba beszorult a hallgatás: az a fajta csend, mely megszállja a havazás előtti tájat és a falusi tisztaszobát, miután kivitték belőle a holtat. Az ősz-lélek, mely éppen szabaddá vált még kering egy ideig földközelben, mint kalács lehelete az ünnep...