2024-11-14
Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap 10
B. Tomos Hajnal: A paradicsom után
Csak egy alma
áldozatai vagyunk,
tudni akartuk,
mi van a folyó
túlsó partján,
a napba pislogó
messzi sziklán
és tovább, tovább –
körbejártuk magunk,
mint farkába
harapó kígyó
és a táj
bár meghallgatott,
sohasem válaszolt.
(Talán csak
hajszálnyit...
Gergely Tamás: Pezsgő
Malacka a pezsgőt szereti, úgyhogy Vadmalac is azt issza, közben elmélkedik. Még mindig el tud csodálkozni azon, hogy szőlőből készítik, s hogy pezseg. Mitől? A buborékokat bele ki dugta?
Két kortyolás közben a felhőket is figyeli, olyan a mutatványuk, akár e...
Kapui Ágota: Túl
Túl a legrövidebb napon,
és a leghosszabb éjszakán,
világmegváltó csillagon,
s a télnek hajlott derekán,
a most nem ígér semmi jót,
s a ma itt gubbaszt ridegen,
és köd lepi e sárgolyót,
s a lélek is olyan idegen,
olyan üres a kamrapolc,
olyan hideg a ...
Keszthelyi György: Óévi madár
Mégis csak óévi madár maradok,
régi karórám a régi asztalon,
lent ásnak, odafent kék vásznat szőnek,
hány név- és hangsor, ezen kívül
hány külső munkatárs.
Csodára várunk.
Bizony.
Épüljön még több híd és lépcsőház,
elhúz a varjú a tetők felett.
Látját...
CSEKE GÁBOR: A tuskó (gyermekregény)
1. SANYÓ ÉS KORMOS
Mikor a kis Sanyó megszületett, ősz volt, s hűvös esők mosták-fürösztötték a falut őrző három óriási dombot, úgymint: a Sashegyet, a Szőlősdombot meg a Juhost. Ezek a dombok akkorák voltak, mint egy-egy hatalmasra kelesztett cipó, s valah...
Cselényi Béla: várakozni
várakozni kötött kék kesztyűben
várakozni szikrázó szürke sapkában
várakozni posztó télikabátban
várakozni traktornyomot hagyó
barna bakancsban
várakozni birsalmasajt mentén
birsalmasajtot konyhakéssel szelvén
várakozni nyüzsgésre sütés-főzésre
várakoz...
Keszthelyi György: Templomtakarítás
Biztosan tudod, mit keresek
a zárt kapu mögött, a templomhajóban,
mi maradt meg a márványtáblából,
miért néznek utánam a szentek.
Esküszöm, hogy a plüsspárnákra
különös gonddal vigyázni fogok.
Vedd le, ember, a fülbevalódat,
hozz tiszta vizet. Hiába dad...
Gergely Tamás: FEL, FEL!
Bal lábát elnyújtotta, amennyire tudta, a jobbat felhúzta, magzathelyzetbe. Talán mert az maga a biztonság. Aztán váltott: nyújtotta a jobbat, húzta fel a balt.
Vadmalac az ágyban a hasán fekve.
Felneszelt, felkönyökölt, majd feltette magának az álomittas ké...
Gergely Tamás: FIASTYÚK, FÉNY
A koma olvasta valahol, hogy a fény a Holdat tour-retour egy óra alatt teszi meg.
Vadmalac elcsodálkozott a dolgon, legalábbis úgy tett, mintha elcsodálkozott volna, s csak annyit jegyzett meg, hogy jó zseblámpája lehetett annak, aki a fényt a Holdra irányíto...
Gergely Tamás: SZÜRKE ÉG
Már egy hete a szürke ég kínozta őket. Vadmalacot nem vigasztalta semmi, hiába próbálta komája jókedvre deríteni.
”Van Nap, hidd el, ott, a felhők fölött.” Vadmalac csak morgott, komája folytatta: ”Ha nem sütne, vagyis ha nem létezne, ha felrobbant és elszáll...