Baktay Ervin a reálgimnázium elvégzése után 1910-től Hollósy Simon festőiskolájában, Münchenben tanult festészetet. Az első világháborúban a fronton szolgált, 1918-ban hadnagyként szerelt le, majd a háború után orientalisztikai tanulmányokat folytatott, érdeklődése az ind eszmeiség és művészet felé fordult.

Baktay Ervin megalapította a vadnyugati, 1931-ben pedig az indián-játékot, amiben ő volt a Sheriff (E. H. Bucktye) és a Főnök (Heverő Bölény).

Az 1920-as évek elején fordítások, könyvek közreadása útján igyekezett megismertetni az indiai kultúrát. 1926–1929 között Indiában tanulmányozta a vallásokat és kultúrát, érdekesség, hogy találkozott Gandhival is. Ebben az időszakban maharadzsák udvarában vállalt portréfestésből tartotta fenn magát. Amit látott, tapasztalt, hírlapi cikkekbe foglalva küldte haza. Ezekből az írásokból született első nagy műve, a kétkötetes India (1931, 1941, 1942). Ez volt az első könyv, amiből a magyar olvasók hiteles képet nyerhettek Indiáról, Ceylontól kezdve a Himalájáig, Kőrösi Csoma Sándor tudományos hőstetteinek és halálának színhelyéig, mert Baktay Ervin 1928-ban felkutatta Kőrösi Csoma Sándor egykori tartózkodási helyeit és emlékeit is.  1929-ben megviselt szervezettel, maláriás betegen, sürgős orvosi tanácsra és Stein Aurél közbenjárására tudott csak hazajutni.

1931 eleje körül előbb a kismarosi szigeten, majd Verőcén, a római romokkal szemben alapított indián törzset és tábort, mely 1963 május 7-én bekövetkezett halála után is fennmaradt.

1930–1944 között A Földgömb című lap egyik szerkesztője volt. 1933-ban a Debreceni Egyetemen bölcsészdoktorrá avatták.

1946-tól 1958-ig a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum helyettes igazgatója, az ELTE megbízott előadója volt.

Érdekesség, hogy egyike volt annak a tizenhét nem buddhista személynek, akit meghívtak a Buddha születésének 2500. évfordulójára rendezett nagyszabású ünnepségsorozatra, a Buddha Dzsajantira 1956-ban. Baktay Ervin Kalkuttában számolt be ez alkalommal Csoma-kutatásainak eredményeiről. Fél év után hagyta csak el Indiát.

1959-ben Baktay Ervin részt vett az Iparművészeti Múzeumban rendezett Ázsia művészete című kiállítás előkészítésében. Nyugdíjba vonulása után számos külföldi országban (például Angliában, Svédországban) tartott előadást India művészetéről.

Baktay Ervin testvére Gottesmann Marie-Antoinette, akinek Szimla rádzsájának fiával, Umrao Sher-Gillel kötött házasságából született lánya, Amrita Sher-Gil India egyik legnagyobb modern festője. Unokatestvére volt Gottesmann Ernő filmproducer, gyártásvezető.

*

A sápadtarcú varázsló (1935) című némafilm Baktay Ervin rendezésében az általa alapított vadnyugati városról, illetve indián törzs életének bemutatásáról igazi kuriózum:

Kapcsolódó írások:

Baktay Ervin Omar Khajjámról

Baktay Ervin: A diadalmas jóga 

Paul Brunton: India titkai (Baktay Ervin fordítása)

Forrás: wikipedia