A Kerekes Band legutóbbi Fonogram-díjas Folklore Man c. lemeze után idén szeptember 8-án jelentette meg legújabb albumát, Back To Følk címmel. A zenekar ezúttal is különleges utazásra visz minket, amelyben elhozzák nekünk az ősi Følklānd-szigeteken maradt mågyarï kolónia zenéjét.

A szigetcsoport Magna Hungáriától délre terül el, amerre a Csülök-csillagkép ragyog. A szomáziak elől ide menekült mågyarïakról Desiderius testvér tesz említést a X. században: “Hajøïk nem levén, løval vevêk be az szïgetet. S menênek reājuk vïdrāk és kajmānøk, tengerï sünök és føkāk, de Hős Følklôrmān széjjel veretê az āllatok seregêt nagy dïcsősêgêben, s földet lelê nêpênek.” A Følklānd-szigetek lakói tehát azóta is lovasnomád életet élnek, várva az értük jövő hajóra, és bízva az általuk tisztelt Szent Verébben. A helyi zenét jellemző furulya-koboz-brácsa központú szilaj pásztor hangzást hozza el nekünk a Kerekes Band legújabb lemezén, melyet először a Fonó Budai Zeneházban mutatnak be 2016. október 8-án, kiegészülve a Følklānd-szigetekre jellemző sajátos megjelenéssel és látvánnyal.

„Egy fantasztikus zenei utazásra visznek el minket tradicionális hangszereikkel: a kobozzal, a háromhúros brácsával és (a virtuóz zenész, zenekarvezető: Fehér Zsombor kezében) a pásztorfurulyával, melyeknek játékában a punk, a funky és a dance keveredik a magyar népzenével, sok nagyszerű dobmenettel és kitűnő hangzással megerősítve. (…) Ez a banda az, amire feltétlenül le kell csapni.”  (Mark Espiner, Songlines magazin UK)

A Kerekes együttes 1995-ben alakult Egerben. A kezdeti éveket az autentikus népzene gyűjtésével, tanulásával töltötték, és közel tíz évig tartottak táncházakat országszerte. Ezekből az időkből valók a moldvai és gyimesi népzenét tartalmazó lemezek (Hungarian Folk Music from Gyimes and Moldva, Fütyül a masina.) 2006-ban jelent meg első albumuk Kerekes Band néven, mely már az autentikus népzenétől eltávolodva önálló szerzeményeket tartalmaz. A zenekar máig alapérvényű Pimasz című lemezét a legtekintélyesebb világzenei szakmagazin, a brit Songlines beválogatta a világ 10 legjobb, újonnan megjelent lemeze közé. A Pimasz azóta arany és platinalemez lett, és elindította a zenekart az országos és nemzetközi hírnév felé. Európa szinte valamennyi országában játszottak, az itthoni fesztiválokon pedig szinte állandó fellépők. A zenekar ismertségét tovább emelte a szintén aranylemezes What The Folk?! album, mely meghozta a Kerekes Band számára az első Fonogram-díjat és az első rádiós slágert, a Mr. Hungaryt, amely hetekig vezette az MR2 slágerlistáját. A második Fonogram-díjat a Folklore Man kapta, hogy aztán egy élő koncertlemezzel is jelentkezzenek Live at A38 címmel.

lemezbemutató október 8-án a Fonóban

A Kerekes Band legutóbbi Fonogram-díjas Folklore Man c. lemeze után idén szeptember 8-án jelenteti meg legújabb albumát, Back To Følk címmel. A zenekar ezúttal is különleges utazásra visz minket, amelyben elhozzák nekünk az ősi Følklānd-szigeteken maradt mågyarï kolónia zenéjét.

A szigetcsoport Magna Hungáriától délre terül el, amerre a Csülök-csillagkép ragyog. A szomáziak elől ide menekült mågyarïakról Desiderius testvér tesz említést a X. században: “Hajøïk nem levén, løval vevêk be az szïgetet. S menênek reājuk vïdrāk és kajmānøk, tengerï sünök és føkāk, de Hős Følklôrmān széjjel veretê az āllatok seregêt nagy dïcsősêgêben, s földet lelê nêpênek.” A Følklānd-szigetek lakói tehát azóta is lovasnomád életet élnek, várva az értük jövő hajóra, és bízva az általuk tisztelt Szent Verébben. A helyi zenét jellemző furulya-koboz-brácsa központú szilaj pásztor hangzást hozza el nekünk a Kerekes Band legújabb lemezén, melyet először a Fonó Budai Zeneházban mutatnak be 2016. október 8-án, kiegészülve a Følklānd-szigetekre jellemző sajátos megjelenéssel és látvánnyal.

„Egy fantasztikus zenei utazásra visznek el minket tradicionális hangszereikkel: a kobozzal, a háromhúros brácsával és (a virtuóz zenész, zenekarvezető: Fehér Zsombor kezében) a pásztorfurulyával, melyeknek játékában a punk, a funky és a dance keveredik a magyar népzenével, sok nagyszerű dobmenettel és kitűnő hangzással megerősítve. (…) Ez a banda az, amire feltétlenül le kell csapni.” (Mark Espiner, Songlines magazin UK)

A Kerekes együttes 1995-ben alakult Egerben. A kezdeti éveket az autentikus népzene gyűjtésével, tanulásával töltötték, és közel tíz évig tartottak táncházakat országszerte. Ezekből az időkből valók a moldvai és gyimesi népzenét tartalmazó lemezek (Hungarian Folk Music from Gyimes and Moldva, Fütyül a masina.) 2006-ban jelent meg első albumuk Kerekes Band néven, mely már az autentikus népzenétől eltávolodva önálló szerzeményeket tartalmaz. A zenekar máig alapérvényű Pimasz című lemezét a legtekintélyesebb világzenei szakmagazin, a brit Songlines beválogatta a világ 10 legjobb, újonnan megjelent lemeze közé. A Pimasz azóta arany és platinalemez lett, és elindította a zenekart az országos és nemzetközi hírnév felé. Európa szinte valamennyi országában játszottak, az itthoni fesztiválokon pedig szinte állandó fellépők. A zenekar ismertségét tovább emelte a szintén aranylemezes What The Folk?! album, mely meghozta a Kerekes Band számára az első Fonogram-díjat és az első rádiós slágert, a Mr. Hungaryt, amely hetekig vezette az MR2 slágerlistáját. A második Fonogram-díjat a Folklore Man kapta, hogy aztán egy élő koncertlemezzel is jelentkezzenek Live at A38 címmel.

Szeptembertől tart a Fonó20 ünnepi sorozat kiemelt koncertekkel, táncházakkal, új kiadványokkal; decemberben zárul a sorozat a hagyományos ‘Év vége – Ami belefér’ felkiáltással; a Fonó ‘Tett bele czifrát!’ A két ünnep között minden este több program is várja a közönséget, mint például Herczku Ágnes, a Babra, a Góbé, a Sena Dagadu, Harcsa Veronika, a Dresch Quartet koncertjei. Az ünnepek előtt David Yengibarja mutatja be új lemezét, valamint Csángálló és a Besh od drom muzsikál és karácsonyi programmal készül Bognár Szilvia. Az idei Fonó20-as kiemelt sorozat és egyben a 2015-ös év végül a Fonó Folk Szilveszterrel zárul a házban, ahol hagyományosan a Téka less a házigazda zenekar és a Szászcsávási zenekart látjuk vendégül.

David Yengibarian lemezbemutató koncert, km.: Lukács Miklós /Fonó20 dec. 12.

„A mi zenénk tekervényes, hosszú, háborús, boldog-boldogtalan, tragikus utat járt be, holokauszttal, szenvedéssel, örömmel. A népzenében tökéletesen benne van egy nép sorsa. Nem akartam amerikai zenét játszani, de a saját népzenémet alkalmasnak tartom arra, hogy jazzre jellemző igényességgel közelítsek hozzá. Azt hiszem, általában minden igazi zenész a saját kultúráját igyekszik a legmagasabb színvonalon érvényesíteni – ami azért nem azt jelenti, hogy alkalomadtán nem játszhatunk egy-egy ismert amerikai jazz sztenderdet“ David Yengibarian
David Yengibarian, az örmény származású harmonika művész immár 20 éve él Budapesten. Népzenei ihletésű zenei világának fő inspirációs forrása az örmény zenei hagyomány, az európai és amerikai jazz és improvizatív zene, valamint az argentin tangó megújítójának, Astor Piazzollának világa. Karakteres és konvencióktól mentes muzsikájának köszönhetően keresett zenész mint a jazz, mint a világzenei szcénában. Játszik szólóban, duóban, trióban számos film és színházi zenének szerzője, előadója is egyben. Az elmúlt években többek között olyan zenészekkel dolgozott együtt, mint Boris Kovač, Frank London vagy Matt Darriau.
A David Yengibarian Trió új, Mariage című lemezén a különböző funk, pop, rock zenekarokból ismert Badics Márk és Bata István alkotja a ritmusszekciót, és a jól összeszokott hármast csodálatosan egészíti ki vendégük Lukács Miklós cimbalomjátéka.

Csángálló, Besh o drom /Fonó20 dec. 19.

Balkan overdose. Az 1999-ben alakult Besh o droMot (nevük jelentése lován’ nyelven: “Üld meg az utat”) nem kell bemutatni, hisz a zenekar a kétezres évek elején viharos sebességgel robbant be a köztudatba. Semmivel sem összetéveszthető hangzásviláguk stílusteremtőnek bizonyult. Zenéjükben különböző kelet-európai és balkáni kultúrákból (magyar, cigány, román, szerb, bolgár, stb.) kiemelt népzenei elemek tudatos ötvözete találkozik saját dallam- és ritmusvilágukkal, kel új életre, és alkot önálló egységet. Fergeteges koncertjeiknek köszönhetően az egész magyar zenei élet leginkább exportképes produkciói közé tartoznak, ezért évente 70-80 alkalommal léphetnek fel hazánkban, külföldön pedig körülbelül 50-60 alkalommal, többnyire telt ház előtt . Számos rendezvényen első magyar fellépőként játszottak, gyakran világhírű” előadók társaságában, mint például Oscar Peterson, Chick Corea, Al Di Meola, Keith Jairett vagy Marcus Miller.  A legnagyobb sikert a Montreal Jazz Fesztiválon érték el, ahol a központi színpadon fő műsoridőben négy ízben, alkalmanként 35 ezer ember előtt adtak koncertet A sajtóban megjelent kritikák a több száz fellépő körül a Besh o droM zenekart választotta a Montreal Jazz Fesztivál egyik nagy felfedezésének
A Csángálló Zenekar 2009-ben alakult, jelenlegi felállásukban 2014 óta játszanak, immár nemzetközivé téve az együttes összetételét. Zenei anyanyelvüknek a gyimesi és moldvai csángók népzenéjét tekintik, melyre építkezvén folyamatosan tágítják érdeklődési körüket, repertoárjukat és hangszeres tudásuk határait. Erdély páratlanul gazdag kincsestárából szívüknek egyaránt kedves Kalotaszeg, Mezőség vagy akár Székelyföld zenéje, melyeket egyedi hangszereléssel közelítenek meg, ezáltal is túllépve a fúvós és vonós zenekarok közti általános ellentéteken. Ezzel párhuzamosan nyitottak a Balkán titokzatos és izgalmas világa felé, s annak kulturális öröksége iránt. Legyen szó Románia, Bulgária, Macedónia, Török- vagy épp Örményország varázslatos muzsikájáról. Zenéjükben főként eredetiségre és a fiatalos lendületből fakadó dinamikus játékmódra törekednek, rengeteg improvizációval fűszerezve. “Hisszük, hogy a zene a közös nyelv az emberek között!
S azt is, hogy e rohanó világban még mindig, mindenkinek szüksége van táncra, éneklésre és mulatságra. Ezáltal a megújulásra, mely szépíti a lelket s szellemet egyaránt.”

Bognár Szilvi és az etNoé / Fonó20 dec. 22.

Első sikereit a kilencvenes években aratta az Anima Sound System énekesnőjeként.
Szólistája volt a Magyar Állami Népi Együttesnek, tagja volt a különféle népek többszólamú dalait megszólaltató Vándor Vokálnak. A hazai világzene alap zenekarának, a Makámnak is meghatározó hangja volt a kétezres évek első felében. Megtalálta a helyét az énekes barátnőkkel, Herczku Ágnessel és Szalóki Ágival közös, rendkívül sikeres Szájról szájra produkcióban is. Dolgozott többek között Nikola Parovval, Kiss Ferenccel, Lovasi Andrással, Sebestyén Mártával, Rost Andreával és a Sebő együttessel. Közben sorra jöttek a kiváló saját albumok, felépített egy gyermekeknek és családoknak szóló műsort, majd 2011-ben újabb világzenei produkciót hozott létre. Ez az etNoé.

Bognár Szilvi és zenekara, az etNoé a MÜPA színpadán mutatkoztak be az alakulás évében, majd két év alatt igényes albummá érlelték a produkciójuk figyelemre méltó zenei anyagát. A népi dallamok és szövegek hagyományból való kiragadása, modern zenei közegben való önálló életre keltése az énekesnő korábbi formációit, albumait is jellemzi, de az etNoé egy más, még érettebb irányt képvisel. A magyar népdalok egy szépen kidolgozott zenei szövetben kelnek új életre, amelyet a hangszerelés igényessége tesz még értékesebbé. Izgalmas, újszerű formában hirdet(het)ik tovább a századok óta változatlan emberi érzéseket.

„Ma is adott számunkra a népdalnak, mint költészetnek és egyben zenei megnyilatkozásnak a használata. Élhetünk vele, mint az önkifejezés egyik legkézenfekvőbb eszközével. Noé virtuális zenei bárkájában a népdalok 21. századi világunkhoz igazodó értéket képviselnek, ugyanakkor ezt rendkívül sokszínűen teszik. Íme egy példa…” Bognár Szilvi

Fonó 20 / Ami belefér: Herczku Ági Banda, Babra dec. 27.

“A tambura nevű hangszer muzsikánk alapja, amely valaha a szomszédos délszláv népektől zengett át hozzánk. A tamburazene lassan bódító párát eresztett a Kárpát-medence felett, mi pedig most kábultan szívjuk magunkba ezt a “nevettető-zokogtató”, dús, napfényes és légies muzsikát, ami úgy megcsiklandozza a lelket…” A Babra muzsikája a sokszínű délszláv népzenei vonal megvastagítója, miközben friss, zöld indákkal díszítője és színesítője is. Öt barát alkotja a Babra zenekart, a nagybőgő mögött a hazai szcénában egyedülálló módon egy csinos lánnyal.  Zenei identitásukat két magyarországi multikulturális közeg, Bács-Kiskun megye és Budapest határozza meg. Babra zenéjének karakterét a dél-magyarországi térség délszláv, magyar és a cigány hagyományai alakítják elsősorban, de a balkán sűrűbb zenei hagyományát is egyéni hangon képviselve rövid idő alatt váltak a főváros egyik népszerű együttesévé.  A fiatal együttes már egy igazán inspiratív véleményt is elkönyvelhetett magának. A Songlines, a világ legfontosabb világzenei magazinjának főszerkesztője, Simon Broughton, így értékelt produkciójukat látva: “absolutely highlight”.
A Babra egyike volt annak a tíz hazai zenekarnak, akik idén októberben bemutatkoztak a WOMEX-hez kapcsolódó magyar showcase-n a Fonóban.

Herczku Ágnes és Nikola Parov a magyar népzenei, világzenei élet megkerülhetetlen személyiségei. Műsorukban Herczku Ágnes Bandázom, valamint Tüzet viszek című hagyományőrző albumának dalai mellett az aranylemezes, többszörös Fonogram-díjas szerzőpáros saját szerzeményei, világzenei feldolgozásai szerepelnek.

A Fonó Kiadó gondozásában 2014 végén megjelent Bandázom lemez nem csak itthon kapott dicsérő kritikákat, de számos nemzetközi sikert is magáénak tudhat. 2015 tavaszán két hónapon át szerepelt a világ legrangosabb világzenei listáján. A WORLD MUSIC CHARTS EUROPE toplistát a világ 25 országának mintegy 50 világzenei szakembere havonta állítja össze.

A két legnevesebb nemzetközi világzenei szaklap, a SONGLINES és az FROOTS magazin is elismerő kritikát jelentetett meg Herczku Ágnes Bandázom című lemezéről. Az album egyik dala, a Gyimesi Karszilamasz pedig felkerült a Songlines magazin áprilisi számának válogatás CD-jére is. A lemezből készült műsort a zenekar 2015 nyarán a Milánói Világkiállításon is bemutatta.

Fonó 20 / Ami belefér: Sena Dagadu, Góbé dec. 28.

Sena Dagadu – Közel tíz év különböző zenei világokban szerzett tapasztalattal a háta mögött jelentkezik új szólóalbummal Sena Dagadu, akit itthon elsősorban az Irie Maffia frontembereként ismer a közönség. Az elsőnél érettebb és színesebb Lots Of Trees album dalait tavasszal már koncerteken is hallhatjátok.

A zenerajongók körében az elmúlt években Sena megkerülhetetlen rangot vívott ki magának a magyar színpadokon az ország legjobb koncertzenekarai között számon tartott electro-hip-hop-rock-dancehall formáció, az Irie Maffia énekeseként. Második szólóalbuma, melyen az énekesnő dalszerzőként is bemutatkozik, azoknak is tartogat azonban meglepetéseket, akik a zenekar által képviselt lendületes stadionhangzás mellett a bensőségesebb, soul vagy r’n’b hatású popzene iránt is nyitottak.

A zenekar harsonásaként és producereként is dolgozó ELO zenei rendezése mellett felvett albumon olyan közreműködőket hallunk, mint a Nigériából a világ zenei színpadaira eljutott Nneka (Grit My Teeth) és a ghánai popzene különc, progresszív kultuszfiguráiként is ismert FOKN Bois tagjai. M3NSA és Wanlow The Kubolor itt most nem duóban álltak a mikrofon elé, hanem egy-egy duettet énekelnek Senával (Extra Large és Pass It On). Az élő hangszerekre és kortárs elektronikára egyaránt építő zenei alapok előállításában nemcsak a hazai vendégművészek működtek közre, de két számot (Every Blessed Thing, Morning Light) DJ Vadimmal (Ninja Tune, BBE) vett fel az énekesnő, amelyek mindkét zenész egy eddig ismeretlenebb arcát mutatják meg.

Góbé – A zenekar tagjai az erdélyi zenei tradíciót, a vajdasági hagyományokat, a komolyzenei hatásokat, illetve a jazz és a rock inspirációit tették a közösbe.

Zenéjük a Kárpát-medencei népzenei hagyományból indul és ezt szabadon variálják, lazán kapcsolják a jazz, a blues, a country és a klasszikus zene elemeivel. Dalaik arányérzékről, iróniáról tanúskodnak, jól kihasználva a különböző műfajokban rejlő energiákat, hangulatokat. Céljuk, hogy divatba hozzák a népzenét, új és mindenki számára élvezhető formában.

Az “alter-folk fazonok”, ahogy a közönségük nevezi őket, egyaránt otthonosan mozognak a belvárosi klubokban, táncházakban és immár a legjobb nyári fesztiválokon is. Koncertjeiken olyan ismert hazai zenészekkel muzsikáltak már együtt, mint Porteleki László, Csík János vagy Ferenczi György.

Produkciójuk népzenének nem elég autentikus, könnyűzenének túl folkos, s a komolyzenei hatások miatt pedig végképp besorolhatatlan. Második, “Ez van!” című lemezük 2015 márciusában jelent meg. “Legszívesebben ilyen zenét hallgattunk volna. Mivel nem találtunk ilyet, ezért megcsináltuk mi.” – Kiss B. Ádám

Fonó 20 / Ami belefér: Oláh Gipsy Beats, Tűz lángja dec. 29.

Egyensúly a hagyományok és az innováció között.Az ország egyik legkülönlegesebb zenei csemegéje, az Oláh Gipsy Beats. Ebben a formációban a legkiválóbb hazai roma zenekarok képviselőit láthatjuk egyszerre együtt, egy színpadon. A Romano Drom, a Szilvási Gipsy Folk Band, az Ando Drom, a Ternipe a műfaj világszerte kedvelt zenekarai.

A tizenkét zenész és táncos alkotta csapat ritkán látható közös koncertje semmihez sem hasonlítható élményt nyújt: a valóra vált álmokat, a barátság és az oláhcigány muzsika együttes varázsát.  A repertoár a négy zenekar slágereiből és az oláh cigányzenei kultúra alapjait képező hagyományos dalokból áll. A műsorban hallható dalokat a Romano Drom vezetője, Kovács Antal hangszerelte egy közös hangzássá. A hét énekes egyszerre való megszólalása és a rézfúvósok, basszus és erőteljes ritmusok mai modern fúziója egyedi, különleges hangzást ad a produkciónak.  Az előadást tovább színesíti a táncosok lenyűgöző produkciója.

Fonó 20 / Jazz előszilveszter: Dresch Quartet, Harcsa Veronika-Gyémánt Bálint duó, BG5 dec. 30.

Harcsa Veronika-Gyémánt Bálint duó. A rendkívüli népszerűségnek örvendő ének-gitár duó különleges színfoltja a hazai, sőt büszkén állíthatjuk az európai zenei életnek. Veronika sokszínű, helyenként hangszerszerű énekhangja és a gitáros, Gyémánt Bálint basszusokban gazdag gitárhangzása, kettejük nyughatatlan kísérletező kedvével, intuitív egymásra hangoltságával teremt komplex és izgalmas zenei élményt. A ritmusokat looper (ismétlő) effektek fűszerezik, mely segítségével a páros mozgalmas, helyenként bonyolult és izgalmas lüktetésű, organikusan építkező zenei szerkezeteket szólaltat meg.

Dresch Quartet. „(…) ezek a muzsikusok technikailag is egyre tökéletesebbek, az a rengeteg tapasztalat, együtt zenélés mind összeadódik, és olyan szinten valósul meg, ami hatalmas szabadságot ad nekik. Ezt szerencsére arra használják, hogy egyre játékosabbak legyenek és még akkor is benne maradjanak a történetekben, amikor a legszélsőségesebb tempójú szólókat nyomják. Apró kikacsintások, régről ismert dallamtöredékek térnek vissza, minden ismerős és otthonos. Olyan ez az életmű, mint egy spirál, mindig ugyanaz megy, csak egyre beljebb, egyre feljebb jutunk általa.” (Lángoló Gitárok)

BG 5. A zenekar 2013-ban kezdte el a közös munkát, 2014 óta gyakori fellépői a budapesti jazz életnek.  A zenekar quintet felállású (trombita, tenor Sax, gitár, bőgő, dob). Saját szerzeményeket játszanak. Ezek a jazz több alfajából táplálkoznak. Groove-os zenék (funk, hip-hop, afro cuban, drum and bass) valamint mainstream és avantgard jazz irányzatok. A zenekar tagjai: Bille Gergő – trombita, szárnykürt; Almássy Márton – tenor saxofon ; Bécsy Bence – gitár, Miskolczi Márk – bőgő; Szabó Sipos Ágoston – dob

Fonó 20 / Folk Szilveszter: Téka, Szászcsávási zenekar dec. 31.

Együtt búcsúztatjuk az évet, ahogyan mindig! A Fonó Folk Szilveszteren reggelig szól a muzsika, a Szászcsávási banda bírja és visszatérő, hagyományos házigazda zenekarunk, a Téka szintén szeret mulatni. A Fonóban lehet enni, inni, válogatni menüajánlataink közül, de persze első sorban táncolni, énekelni; ez egy igazi népi szilveszter a városban! Táncház a köbön! Keresve sem találni még egy ilyet….

További információk: fono.hu

Fotó: Bognár Szilvi

A listán szerepelnek olyan első lemezes együttesek, mint a Zűrös Banda vagy a Góbé, illetve autentikus népzenei albumok, mint a Cimbaliband Moldva vagy a Fodor Sándor „Neti” Szegelet c. lemez. A cigány zenei kultúrát képviseli a Romano Drom colors című albuma.

Más kiadók lemezei közül a Cimbalomduó lemeze, a Palya Bea Nő, és az előző évben dobogós Söndörgő Tamburocket c. albuma került az idei rangos listára.

43. Herczku Ágnes: Bandázom (Fonó)
44. CimbaliBand: Moldva (Fonó)
45. Cimbalom duó (Balogh Kálmán- Lukács Miklós duó lemeze) (FolkEurópa)
46. Lajkó Félix: Végtelen – szimfonikus lemez (Fonó)
47. Zűrös Banda első lemeze (Fonó)
48. Góbé zenekar: Ez van! (Fonó)
49. Palya Bea: Nő (MG Records)
50. Romano Drom: colors (Fonó)
51. Lajkó Félix – Balázs János: Jelszó (Fonó)
52. Ifj. Fodor Sándor “Neti”: Szegelet (Fonó)
53. Söndörgő: Tamburocket (Riverboat Records)

Szászcsávási zenekar

A szászcsávási cigány zenészek több nemzedékre visszamenően a környék híres muzsikusai. Repertoárjuk rendkívül széles; ennek egyik oka, hogy magyaroknak, románoknak, cigányoknak egyaránt muzsikálnak. Az énekeket ők is jól ismerik, és az átlagosnál zeneileg igényesebb közönségük a gyenge muzsikusokat nem tűri meg.

Az erdélyi mérték szerint jómódú faluban a cigányok alkalmi mezőgazdasági munkából és téglavetésből tengődve külön telepen, cigánysoron élnek. A nyomorúságos körülmények közül való kiemelkedés egyetlen lehetősége a zenélés. A faluban ma is több zenekarra való zenész él. A vonóshangzás egy nemzedékkel korábban még általános volt az erdélyi népi tánczenében, amelyet a hozzá tartozó repertoárral együtt mára egyre jobban kiszorít az elektromos zene. A Szászcsávási Zenekar magja Jámbor István Dumnezeu (született 1951) prímás; testvére, Csányi Mátyás Mutis (szül. 1953) bőgős; és sógoruk, Mezei Ferenc Csángáló (szül. 1951), a kontrás által alkotott együttes. Mindhárman Csángáló nagyapjától, a halála után harminc évvel is emlegetett híres prímás Horvát Mezei Ferenctől, a Vén Kránci-tól tanultak muzsikálni; őket egészítik ki a fiatalabbak: Csángáló unokatestvére, Mezei Levente Leves (szül. 1969) prímás; Jámbor István és Csányi Mátyás öccse, Csányi Sándor Cilika (szül. 1959) prímás; és Csángáló fia, Jámbor Ferenc Tocsila (szül. 1970) kontrás. Fő hangszerükön kívül valamennyien jól játszanak a többi hangszeren is, és általában kiváló táncosok.

Parno Graszt

A Parno Graszt zenéje mára bejárta a világot, számos meghívást kapnak a legnépszerűbb fesztiváloktól, muzsikájukat megismerve a világ 10 legjobb zenekara közé választotta őket a svájci Vibrations zenei folyóirat. Zenei gyökereiket közvetlen környezetben gyűjtötték a szabolcs-szatmári Paszab és környékéről, ahol zenekar tagjai a mai napig élnek, távol a nagyvárosok zajától és gyorsan múló divatjától. Zenéjük így őrizhette meg ősi, eleven karakterét, a zenekar pedig őszinte, közvetlen természetét, így velük egy közös estét eltölteni feledhetetlen élmény!

Jegyárak:

augusztus 31-ig 1500 Ft

utána elővételben 1800 Ft

a helyszínen 2000 Ft, illetve 22h után 1000 Ft

Jegyek kaphatók itt

“A népzene természete magában hordozza az állandó változást és az egyéni önkifejezést. Mi, magyarok az első hangrögzítő eszközök megjelenésétől kezdve élen járunk saját népzenei hagyományunk gyűjtésében. Ahhoz, hogy jobban tudjunk tájékozódni benne, elengedhetetlen a még élő paraszti közösségek megismerése. Amikor az eredeti, falun játszott népzene hangfelvételek, gyűjtések formájában városi környezetbe kerül, megteremti saját maga fennmaradását, és új zenei gondolatokat ébreszt.  Ezen a lemezen is ilyen dalokat, a paraszti kultúra emlékeiből a magunk stílusában értelmezett saját gyűjtésünket szeretnénk megosztani.”

Kapcsolódó oldalak:

A Buda Folk Band honalpja

http://www.fono.hu/