William Godwin egy ideig egyedül nevelte Maryt és féltestvérét, Fanny Imlayt. Segítségként egy Louisa Jones nevű házvezetőnőt alkalmazott, aki lányokra is felügyelt. A házvezetőnő azonban Mary hároméves korában szerelmi kapcsolatba került Godwin egyik tanítványával, ami miatt elbocsátották a házból. A házvezetőnő elbocsátása után William Godwin egy második házasságon kezdett el gondolkodni. Hosszú keresgélés után megismerkedett a kétgyermekes özvegy Mary Jane Clairmont-tal, akit barátai tiltakozása ellenére nemsokára feleségül vett. Mary Jane Clairmont sokat veszekedett a férjével és nem fogadta el annak a gyermekeit, különösen Maryt nem kedvelte.

Mary Shelley
(Richard Rothwell festménye, 1840)

Mary Shelley soha nem járt iskolába, írni és olvasni Louisa Jonestól tanult meg, tudását pedig apja hatalmasnak mondható könyvtárában szerezte, többnyire autodidaktikusan. Ugyanakkor házuk tudósok, művészek, ismert szabadgondolkodók törzshelye volt, így gyakran végighallgatta azok beszélgetéseit, vitáit. Tizenegy éves korában megírta első rövidebb művét, Mounseer Nongtongpaw-ot, melyet apja kiadója publikált is.

1812-re a Mary és mostohaanyja közötti feszültség annyira felerősödött, hogy az apjának el kellett küldenie William Baxterhez, Skóciába. Itt egy szerető családban találta magát, melynek érzése egész életén keresztül elkísérte. 1831-ben a Frankenstein előszavában azt írta, hogy ez az időszak volt az, amikor íróvá fejlődött.

Mary 1812-ben apja házában megismerkedett a nős Percy Bysshe Shelleyvel, akivel nemsokára egymásba szerettek. Shelley felajánlotta feleségének, hogy éljenek hármasban, de a nő ezt elhárította. A szerelmespár Mary anyjának a sírjánál találkozott, majd miután fény derült a kapcsolatukra, 1814-ben Franciaországba szöktek. 1816 tavaszán meglátogatták a Svájcban tartózkodó Byront, aki kisegítette őket anyagi gondjaikból. A Byron házában töltött idő alatt írta meg Mary a Frankenstein című művét (1818).

1816 szeptemberében Percy Bysshe Shelleyvel Mary visszatért Londonba. Nemsokára, október 9-én féltestvére, Fanny Imlay öngyilkos lett, majd december 10-én Shelley felesége, Heriett is öngyilkosságot követett el. Mostohatestvére, Claire Clairmont közben terhes lett Byrontól, aki viszont nem akarta feleségül venni.

1816. december 30-án Londonban, Mary és Percy összeházasodtak. A házassághoz Mary apja is áldását adta. Három gyermekük született, ebből kettő korán meghalt. A következő években Olaszország különböző városaiban éltek, magukkal vitték Mary mostohatestvérét, Claire-t is, aki időközben a közös gyereküket, Allegra Byront apja, Byron gondjaira bízta.

1822. július 8-án Percy Bysshe Shelley miután hajójával viharba került, meghalt. Férje elhamvasztása után a megtört, 25 éves Mary visszatért Londonba. Évekig gondozta fiatalon elhunyt férje hagyatékát, illetve az írásnak szentelte életét. Bár a Frankenstein című regényét egyetlen írása sem szárnyalta túl, sikeres volt Az utolsó ember című könyve, amely a 21. századi pestis sújtotta Európában játszódó utópisztikus mű.

Az anyagi gondokkal és különböző betegségekkel küzdő, boldogtalan asszony végül 53 évesen, 1851. február 1-én agydaganat következtében vesztette életét.

Forrás: wikipedia.hu
*

A rémtörténetet Mary Shelley írta, a nagy angol költő második felesége, gyengéd és légies asszonyka, 1818-ban, huszonegy éves korában. A történet színhelye a bajorországi Ingolstadt. De van Frankenstein nevű német város is német földön, Mrs. Shelley bizonyára “kinézte” magának a térképről.

Az ifjú Frankenstein – mindössze tizenhét éves – úgy szabadítja rémült polgári környezetére a szörnyembert, mint Goethe Bűvészinasát a varázsló famulusra.

Boris Karloffról, a színészről még annyit el kell mondanunk, hogy édesanyja ugyan orosz volt, de eredeti neve William Henry Pratt. 1887-ben született Londonban, és 1969-ben halt meg Amerikában. Az a szép szál férfi, aki egész életében rémeket és sírjukból föltámadt múmiákat játszott, igen szelíd ember volt. Élete végén, tolókocsijához kötve, ő olvasta fel a rádióban a gyermekek esti meséit, mert nagyon szépen és választékosan beszélt angolul. A filmekben viszont általában morgott vagy dörmögött.

(Szuhay-Havas Ervin)