egyszer markolt kapuk leszünk kitárnak
kilincseinktől nyelvkulcsaink elzárnak
az emlékezés megolajozza oldalainkat
zománc pácolja lekoptatott múltunkat

egyszer föld leszel és a lépés kikerülget
kezedtől ami elvégzett sose szenderülhet
feletted olvadó gleccser s alád terült rét
juttat rád időt megfejtsd a béke menetét

egyszer átcsüng mulat rajtad rokonképe
aggódsz korodat ifjaid megértsék megérik-e
lehetsz már minden bújócska hurrás győztese
ha kispadon nem kéri ki véleményed semmi se.

Tóth Olivér (Miskolc,  1982. 01. 04.)

“Írok, mert így vagyok teljes, azzal a hittel, hogy nem hiába való e létezés, s az a találkozás, ami csodát szül, ha író és olvasó között közös otthonná lesz az adott vers.”

Harmincnyolc éves, három gyermekes, áldott házasságban élő férj, családapa vagyok. Tizenéves koromtól tanulom az írást, ismerkedem a szépségeivel, mélységeivel, fontosságával. Első önálló kötetem 2002-ben jelent meg Fekete Tűzben címmel, a Felső-Magyarország Kiadó gondozásában. Második önálló kötetem 2018-ban jelent meg Bűvöskert címmel, az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával. Jelenleg harmadik kötetemen dolgozom, Emberkarátnyi címmel.
Előző köteteim Tellinger István, majd Kunhegyesi Ferenc festő grafikus művészek munkáival láttak napvilágot. Hálás szívvel gondolok vissza Horváth Gyula költő és Fecske Csaba költőre, akiket tanítómként tisztelek.
Immár jó pár éve keresem a fekete és fehér sorközökben az irodalom teljes igazságát önmagamra és mindenkire mérten. Portréfilmem 2018-ban készült el Bűvöskert címmel. Az elmúlt időszakban számos rangos irodalmi folyóiratban publikáltam, mely közlésekre örömmel, hálával tekintek vissza és köszönöm a megtiszteltetést.

Tóth Olivér alkotásai a Lenolaj.hu oldalán

***

Hajnal Éva alkotásai a Lenolaj.hu oldalán