Fekete István: A legrövidebb utca – Párizsi szösszenetek 8.

Jyll — Thu, 09 Apr 2020 07:27:12 +0000

Korábban szó volt Párizs legkeskenyebb, egy „halászó macskáról” elnevezett utcájáról, most lássunk egy másik leget: a legrövidebb utcát!
Ez nem más, mint a Bonne-Nouvelle negyedben található Rue des Degrés (Lépcső utca), nem messze a Saint-Denis kaputól, s a „Strasbourg–Saint-Denis” metrómegállótól. A mindössze 5,75 méter hosszú 3,30 méter széles, két házfal közé beszorított utcában nincs lakóház, se ajtó, se ablak, csupán 14 lépcsőfok, középen a jellegzetes párizsi korláttal, ami a Cléry utcáról vezet fel a Beauregard utcába.
A lépcső valójában egyike volt azoknak a párhuzamosan épített feljáróknak, amelyek az V. Károly által a 14. században épített vár(os)fal tövében, a várárok belső szélén körbefutó ösvényt (ez a mai, mélyebben fekvő Cléry utca) kötötték össze az árkon át a két évszázaddal később emelt, majd, amikor feleslegessé vált, a környező házak építőanyagának elhordott 6-os számú bástyával. Hogy miért van ma mégis magasabban egykori környezete, a várárok, mint a várfal töve? Nos, részben az elbontott bástya maradéka, nagyobb részt viszont az istenadta nép által odadobált szemét-, hulladék- és törmelékhalmaz miatt, amely az idők folyamán szép nagy dombbá cseperedett, amiért aztán a népnyelv gúnyosan „óriás hegynek” (mont orgueilleux) nevezte – ennek emlékét őrzi a hajdani vásártérre (vásárcsarnokhoz) levezető Montorgueil utcanév.
Kis mérete ellenére a Degrés utca beírta magát a francia történelembe: a felső utcasarkon elhelyezett emléktábla szerint ugyanis „De Batz báró és barátai itt próbálták megszöktetni XVI. Lajost 1793. január 21-én.” Azon, hogy valóban így volt-e vagy sem, a történészek a mai napig vitatkoznak, hiszen a történetet csak de Batz báró titkárától, vélhetően kínzással kicsikart vallomás tartalmazza, írásos dokumentum azonban nem maradt fenn. XVI. Lajos egykori titkos pénzügyi tanácsadója, Jean-Pierre ‘baron’ de Batz minden esetre egy London és Párizs között ingázó, kettős életet élő royalista ügynök volt. Nem véletlen, hogy a vérpadra vezető útján a királyt megszöktetni szándékozó kalandor ihlette Orczy Emma bárónőt a titokzatos Vörös Pimpernel alakjának megformálásában.

Ha valaki szeretné elolvasni a regényt, fellelheti a Magyar Elektronikus Könyvtárban:
http://mek.oszk.hu/18300/18369/18369.htm

(A Paris Zig-zag és a Wikipédia cikkei alapján; képek: Wikimedia Commons [CC BY-SA 3.0])

Kapcsolódó írások:

Fekete István: Párizsi szösszenetek című rovatban eddig megjelent írások

Fekete István: Szabadság lángja – Párizsi szösszenetek 1.

Fekete István: Eiffel tudósai – Párizsi szösszenetek 2.

Fekete István: Lutécia amfiteátruma – Párizsi szösszenetek 3.

Fekete István: A legkeskenyebb utca – Párizsi szösszenetek 4.

Fekete István: Lenyakazottak temetője – Párizsi szösszenetek 5.

Fekete István: Magyarország királynőjének átjárója – Párizsi szösszenetek 6.

Fekete István: A Wallace-kutak – Párizsi szösszenetek 7.

Fekete István: A legrövidebb utca – Párizsi szösszenetek 8.

De Batz – Lenolaj

Fekete István: A legrövidebb utca – Párizsi szösszenetek 8.