Bálint András – Lenolaj https://lenolaj.hu kulturális online műhely Fri, 03 May 2024 22:15:18 +0000 hu hourly 1 https://wordpress.org/?v=4.9.25 1943. április 26-án született BÁLINT ANDRÁS színművész https://lenolaj.hu/2024/04/26/1943-aprilis-26-an-szuletett-balint-andras-szinmuvesz/ https://lenolaj.hu/2024/04/26/1943-aprilis-26-an-szuletett-balint-andras-szinmuvesz/#respond Thu, 25 Apr 2024 22:01:46 +0000 http://lenolaj.hu/?p=8389 Ma 81 éves Isten éltesse!

A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése (1965) után a pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött. Majd a Madách Színház (1969), és  (1985 – 2016) a Magyar Filmgyártó Vállalat társulatának színésze volt. 1985 és 2016 között a Radnóti Miklós Színház igazgatója. Tanít a Színház- és Filmművészeti Főiskolán.

Részletek Kovács Bálint interjújából (origo.hu):

Bálint Andrással, a leköszönő igazgatóval arról is beszélgettünk, megelégedhet-e egy színház a nyugdíjas értelmiségi közönséggel, nőknek való-e a színházigazgatás, és jó-e, ha valaki harminc évig áll egy intézmény élén.

– Ha rangsorolnánk Magyarország összes kőszínházát, ön milyen helyezést ítélne meg a Radnóti Színháznak?
– Szerintem mindig elöl voltunk, leginkább a Katona József Színházzal és az Örkénnyel érzek rokonságot. De nehéz az összehasonlítás egy vidéki színházzal, ahol operettet, gyerekdarabokat, tragédiát és zenés vígjátékot is játszanak. A Radnóti nem népszínház. Ez úgynevezett művészszínház a maga kétszázharminc ülőhelyével.
– Ma mit jelent önnek a “polgári színház”?
– Ezeket a barátságos bársonyszékeket itt, a belváros közepén, a színházi negyedben. A polgárnál jobban szeretem a citoyen szót: öntudatos, tisztességes, adófizető, erkölcsös, alapos, megbízható állampolgár, aki egyaránt európai és magyar.
Mint amilyenek – kedvenc szerzőim – Márai Sándor, Radnóti Miklós, Heltai Jenő, Kosztolányi Dezső, Szép Ernő, Babits Mihály, Arany János is voltak. Számomra ők a polgárok. Az ízlésük lehet sokféle, de számukra az érték a minőség.
– Mi kell ahhoz, hogy egy színház eljusson egy ilyen időszakhoz? Közölni kívánt gondolatok? Színészek? A bemutatott drámák? A csillagok állása?
– Mindig minőségi színházat akartam csinálni. A lényeg mindig az volt, hogy a legjobb minőségű irodalmat a legjobb minőségű rendezésben mutassuk be a legjobb színészekkel. Egy ilyen kicsi színházban sokkal hitelesebbnek kell lennünk; itt minden előadás olyan, mintha közeliben venné az arcunkat a kamera.
– Sokszor elhangzik: komoly probléma, hogy nincs szolidaritás a színházi szakmán belül.
– Szolidaritás soha nem volt. Amikor 98-ban eldöntötték, hogy mégsem épül meg az új Nemzeti Színház az Erzsébet téren, és ezzel visszavonták az én igazgatói megbízatásomat, úgy éreztem: nem szolidáris velem a szakma, magamra hagytak. Székely Gábor is ezt érezhette annak idején, amikor leváltották az Új Színház éléről, Törőcsik Mari a Művész Színházban, és ezt érezhette a Soroksári úton Schwajda György, Jordán Tamás, Alföldi Róbert és tapasztalja Vidnyánszky Attila mostanában – csak mindegyikük másként.
– Jó, ha egy színháznak harminc évig ugyanaz az igazgatója? Milyen érvek szólnak emellett, és milyenek ellene?
– Én csak mellette érvelhetek. Persze tudok ellenérveket is, de azokat most nem mondom el. Mondják el mások – biztosan mondják is. Az én jelszavam az volt: megőrizni és megújulni, frissülni a tradíciókat megtartva. Szerintem ezt tartottam is.
– Kováts Adélra könnyen adta áldását?
– Adél komoly művész. És a helyismeret is nagy dolog; a társulat mellette állt.
– Mi alapján döntött arról, hogy áldását adja-e valakire?
– Senkit sem vizsgáztattam. Több kollégával beszélgettem, ismerjük egymást, de nem ígértem senkinek semmit. Adéllal sokszor voltunk partnerek a színpadon: szerelmespár, férj és feleség, a Platonovban udvarolok neki, de nem jön hozzám.
– Kováts Adél egyike lesz Magyarországon annak a négy nőnek, aki kőszínházat igazgat. Ön szerint van valami a színházigazgatásban, amihez férfinak, férfiasnak kell lenni?
– Különös módon sok jelentős női filmrendező van Magyarországon – például a kedves feleségem, Deák Kriszta –, míg női színházrendezőből viszonylag kevés van, női karmester pedig gyakorlatilag nincsen. Női színigazgató talán egyre több lesz. Szerintem nagyon is való a nőknek a színházigazgatás – ha szabad ilyet mondani: isten ments, hogy szexista legyek –, hiszen szükség van hozzá törődésre, empátiára, gondoskodásra, figyelemre. Tudni kell figyelni, meg kell hallgatni az emberek problémáit. És ezek nem állnak távol a női tulajdonságoktól. Igen, nagyon is elképzelhető, hogy egyre több igazgatónő lesz.
– Márai- és Radnóti-estje után most Heltai Jenő naplóját adja elő a Radnóti Színházban. A háború végét és a zsidóüldözést leíró szöveg mely részét tartja ma a leginkább aktuálisnak?
– Heltai mindig kedves szerzőm volt, néhány versét tudtam korábban is. De az igazi lökést az adta, hogy megkaptam a családtól a kiadatlan, hétszáz oldalas naplót. Csodákat fedeztem fel benne. A Radnóti naplója című előadásom és a Márai naplója is a második világháborúról szólt ezen a színpadon: hogyan látja három egészen különböző személyiségű magyar író a háborút? Ez ma is meg tud szólalni; így áll össze az ostromlott Budapest története.
– De Heltai naplója a város és a világháború mellett a politikáról is szól.
– Mindig is foglalkoztatott az úgynevezett zsidókérdés. A Radnóti-estemben egészen közvetlenül beszéltem erről, belekeverve a saját történetemet, a saját családomat is. Heltaival kapcsolatban szó szerint ugyanaz a kérdés merült fel, mint amit Radnóti is elmondott: magyar íróról vagy magyarul író emberről van szó? Amikor Kertész Imre Nobel-díjat kapott, bizonyos körökben „Imre Kertész”-ként hivatkoztak rá, mondván, ő nem is magyar író. Ez a probléma sajnos ma is aktuális, jelen van. Heltai azt írta a naplója utolsó mondatában, hogy unokáink nem fogják megérteni ezt a kort. Nem tudom, ez így van-e, de egy biztos: emlékezni kell, és nem felejteni.

Budai Éva
rovatvezető

 

 

Fontosabb szerepei:
– Shakespeare: Lear király – Edgar
– Shakespeare: VI. Henrik – címszerep
– Shakespeare: Julius Ceasar – Antonius
– Shakespeare: Sok hűhó semmiért – Claudio
– Krleza: Glembay-ház – Leone
– Schnitzler: Anatol és a nők – Anatol
– Shepard: Valódi vadnyugat – Austin
– Mozart: Szöktetés a szerájból – Szelim basa
– Molnár: Úri divat – Juhász Péter
– Shaw: Pygmalion – Higgins
– Ibsen: Nóra – Helmer
– Ibsen: Rosmersholm – Rosmer
– Ibsen: Hedda Gabler – Tesman
– Ibsen: A vadkacsa – Gregers Werle
– Botho Strauss: Az idő és a szoba – Julius
– Mamet: Oleanna – John
– Gogol: Háztűznéző – Anucskin
– Albee: Nem félünk a farkastól – George
– Genet: Cselédek – Madame
– Csehov: Ványa bácsi – Szerebrjakov
– Csehov: Sirály – Dorn
– Móricz: Rokonok – Polgármester
– Pinter: A születésnap – Goldberg
– Molnár Ferenc: Az ördög – Az Ördög
– Csehov: Három nővér – Csebutikin
– Kosztolányi Dezső-Forgách András: Aranysárkány – Novák tanár úr (Soproni Petőfi Színház)
– Wedekind: Lulu – Doktor Franz Schön
– Márai Sándor: Kaland – Kádár Péter (Miskolci Menzeti Színház)
– Janusz Glowacki: Negyedik nővér – Jurij Alekszejevics
– Csehov: Cseresznyéskert – Gajev
– Hamvai Kornél: Castel Felice – Öregember

Díjak:
1977 – Jászai Mari – díj
1977 – Filmkritikusok díja
1987 – Színikritikusok díja
1988 – Érdemes művész
1989 – TV-kritikusok díja
1996 – A VI. Országos Színházi Találkozó legjobb férfi alakítás díja – Nem félünk a farkastól (George)
1997 – legjobb férfi epizódalakítás díja – Ványa bácsi (Szerebrjakov)
2003 – Pro Urbe-díj
2003 – Kossuth-díj
2004 – Radnóti-díj
2006 – Terézváros díszpolgára
2008 – Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában
2009 – Prima díj
2009 – Hazám-díj
2012 – Jubileumi Prima Primissima díj
2014 – Arany Medál-díj – Életműdíj
2015 – Budapest díszpolgára

Kapcsolódó oldal:

http://www.radnotiszinhaz.hu/92

]]>
https://lenolaj.hu/2024/04/26/1943-aprilis-26-an-szuletett-balint-andras-szinmuvesz/feed/ 0
Libri irodalmi díj – interjú Fullajtár Andreával https://lenolaj.hu/2016/04/15/libri-irodalmi-dij-interju-fullajtar-andreaval/ https://lenolaj.hu/2016/04/15/libri-irodalmi-dij-interju-fullajtar-andreaval/#respond Fri, 15 Apr 2016 14:18:07 +0000 http://lenolaj.hu/?p=7977 A Libri Könyvkereskedelmi Kft. egyedülálló irodalmi díjat hozott létre, amely ez év májusában kerül először átadásra. A kiadó egyik fő célja az olvasás népszerűsítése és az olvasás élményének átadása. A Libri fontosnak tartja azt is, hogy a kortárs magyar szép- és tényirodalmat előtérbe helyezze, és egy presztízsértékű díjjal megmutassa, melyik az a könyv, mely kiemelkedően jó, fontos, érdekes, megkerülhetetlen egy-egy év magyar könyves terméséből.

A Libri irodalmi díj egy szakmai presztízsdíj, melyet minden évben olyan könyv kaphat meg, ami nemcsak hozzánk, de kultúránkhoz is hozzá tesz valamit. A 2015-ös év könyves terméséből több körös szakmai szavazás során kerül ki a verseny győztese.

A szakmai bizottság által kiválasztott 10 könyvből álló listát az olvasók is megismerhetik és szavazhatnak az általuk legjobbnak tartottra. A legtöbb szavazatot kapó mű fogja elnyerni a Libri irodalmi közönségdíjat.

A szakmai zsűri tagjai 2016-ban: Fullajtár Andrea, színművész, Szilágyi Zsófia, irodalomtörténész, Bálint András, színművész és Károlyi Csaba, irodalomkritikus. A zsűri moderátora Vitray Tamás, újságíró.
A zsűri tagjai közül, Fullajtár Andrea Jászai Mari-díjas színészt, a Katona József Színház tagját kérdeztük a díjról és a zsűri munkájáról:

libridij_fullajtar_andrea– Hogyan került kapcsolatba a Libri Irodalmi Díjjal? Hogy lett a zsűri tagja? Örült a felkérésnek?

A Libri keresett meg az ajánlattal. Nagyon örültem a felkérésnek.

– Miben különbözik a Libri által alapított díj más irodalmi díjaktól? Ön hogy látja ezt?

A Libri díj egy új és nagyon jó kezdeményezés a kortárs irodalom elismerésére. Azt hiszem, minden ilyen díjjal nyer a kultúra és ezzel mi, olvasók is.

– Ezidáig hogyan zajlott a zsűri munkája?

Egyszer találkoztunk személyesen, ahol a módszert beszéltük meg a majdani szavazásról. Azóta kizárólag praktikus kérdésekben e-maileztünk. Szerintem ez nagyon fontos ahhoz, hogy mindannyian kizárólag a saját benyomásainkkal érkezzünk majd a döntésre.

– Úgy tudom, eredetileg magyar-francia szakos tanárnak készült. Gondolom, így különösképpen közel áll Önhöz az irodalom. Mesélne erről kicsit?

Általános iskolától kezdve csodálatos magyar tanáraim voltak, akik a legfontosabbat adták át: az irodalom szeretetét. Ez a mai napig elkísér!

– Mikor szokott olvasni? Mit jelent Önnek az olvasás ebben a mai rohanó és digitalizált világban? Kikapcsolódás, művelődés, tájékozódás a világról? Milyen jellegű könyvek a kedvencei?

Számomra az a nyugodt befejezése egy napnak, ha az ágyamban olvashatok elalvás előtt. Kikapcsol, feltölt, elvisz egy másik világba.
Tulajdonképpen mindenevő vagyok, vannak periódusok, amikor életrajzokat olvasok, máskor nagyregényeket, nyaralni könnyedebb hangvételű könyveket szoktam vinni.

– Mit olvas most?

Jelenleg az utolsót olvasom a listás tízből.

Andrásfai Eszter interjúja

A Libri irodalmi díj és a Libri közönségdíj 10 döntős könyve:

Esterházy Péter – Szüts Miklós: A bűnös
Térey János: A Legkisebb Jégkorszak
Ungváry Krisztián: Magyar megszálló csapatok
Réz Pál: Tények és Tanúk – Bokáig pezsgőben
Bartis Attila: A vége
Dragomán György: Oroszlánkórus
Szvoren Edina: Az ország legjobb hóhéra
Nádasdy Ádám: A vastagbőrű mimóza
Forgách András: Élő kötet nem marad
Rakovszky Zsuzsa: Fortepan

A könyvekről és a díjról bővebb információ, továbbá szavazási lehetőség az olvasó által legjobbnak ítélt könyvre: a Libri honlapján.

]]>
https://lenolaj.hu/2016/04/15/libri-irodalmi-dij-interju-fullajtar-andreaval/feed/ 0