***

Havas Zsigmond (Budapest, 1900. január 19. – Budapest, 1972. augusztus 28.) író, újságíró, a Tolnai Világlapja munkatársa, majd felelős szerkesztője (1921–1939)

1945 után 1947-ig a Tolnai Forrás, 1949-ig a Képes Magazin munkatársa. Rövid ideig a Szivárvány című hetilapot is szerkesztette. Spencer Walls néven számos ifjúsági és detektívregény szerzője, a Kaland klasszikusai című sorozat szerkesztője. Több képeslapnál működött mint vezetőszerkesztő. A Megöltem Hitlert! és az Ámokfutók című népszerű és izgalmas regényeit folytatásokban közölte a Világ című lap. A csontok nem beszélnek, az Ebek tánca és a Farkasmiatyánk című regényeit folytatásokban közölte a Képes Kurír (1945-1947).

Fia, Szuhay-Havas Ervin (1929-1998) író, műfordító, történész és művelődéstörténész, a Delta tudományos és ismeretterjesztő tévéműsor első szerkesztője. Rendszeresen jelentek meg írásai többek között az Élet és Tudomány és az IPM magazinban, több mint 300 kultúrtörténeti rádióelőadása hangzott el a Magyar Rádióban.

Unokája, Szuhay-Havas Marianna (1968)  Art’húr-díjas költő, író, 2008 januárja óta az 2015-ben megújult Lenolaj irodalmi és kulturális lap főszerkesztője, illetve az Art’húr Irodalmi Kávéház szerkesztője. Alkotásait rendszeresen közli többek közt a Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap, a Litera-Túra Irodalmi és Művészeti Magazin, versei, prózái folyamatosan jelennek meg különböző antológiákban. Négy gyermek édesanyja.

Havas Zsigmond művei:

A fekete matróz (Regény, Budapest, 1927);
Rákosi fiúk (Ifjúsági regény, Toncz Tibor rajzaival)
Aranyos leányszív (Ifjúsági regény)
Galambos Ferkó (Ifjúsági regény)
Az erdő gyermeke (Meseregény, Sebők Imre rajzaival);
A tízfejű sárkány (Regény, Spencer Walls néven, Budapest, 1932);
Aranyzápor (Regény, Spencer Walls néven, regény, Budapest, 1933);
Kék lámpa (Regény, Spencer Walls néven, regény, Budapest, 1934);
Mesebokréta (Ifjúsági regény, Budapest, 1935);
A bűnös asszony (Spencer Walls néven, Budapest, 1936);
Az ördög elalszik (Regény, Spencer Walls néven, Budapest, 1937);
A koporsó titka (Regény, Spencer Walls néven, Budapest, 1937);
A fekete kastély rejtélye (Regény, Spencer Walls néven, Budapest, 1937);
A hét szomorúság lépcsője (Regény, Spencer Walls néven, Budapest, 1938);
Az áruház kísértete (Regény, Spencer Walls néven, Budapest, 1938);
Az acélember (Ifjúsági sci-fi, 1938, Sebők Imre rajzaival);
Az üvegszemű (Regény, Spencer Walls néven, 1939);
Az ördög fia I-II. (Regény, Spencer Walls néven, Budapest, 1940);
Kaméleon és gardénia (Regény, Spencer Walls néven);
A holdviola kovácsai (Regény, Spencer Walls néven);
Akit üldöznek a nők (Regény, Spencer Walls néven);
Didergők (Ifjúsági regény, Budapest, 1941);
A vérvirágos ház (Regény, Spencer Walls néven, Budapest, 1943);
A fehér titok (Regény, Spencer Walls néven, Budapest, 1942);
Hajsza a ködben (Regény, Spencer Walls néven, Budapest, 1942)
Tigrisliliom (Regény, Spencer Walls néven, Budapest, 1942);
Szürke kárpit (Regény, Spencer Walls néven, Budapest, 1943);
A halál balladája (Regény, Spencer Walls néven, Budapest, 1943);
Hazudtak a fegyverek (Regény Budapest ostromáról, Budapest, 1945);
Mielőtt a lámpákat eloltják (Anthony Astor néven, regény, Budapest, 1946);
Északi szél (Regény, Spencer Walls néven, Budapest, Pán Könyvkiadó,1988);
A ​libbenő halál (Regény, Spencer Walls néven, Pán Könyvkiadó, Budapest, 1989);
A lady már halott (Regény, Spencer Walls néven, Pán Könyvkiadó, Budapest, 1989);
A ​temetőnél állj meg! (Regény, Spencer Walls néven, Pán Könyvkiadó, Budapest, 1989);
Cukor és korbács (Regény, Spencer Walls néven, Pán Könyvkiadó, Budapest, 1989)