2024-11-14
Vers (10 talált bejegyzések)
B. Tomos Hajnal: Visszatéréseid
Elég a lehunyt
szemhéj leple,
az utca, a ház, a tücsök
percnyi szinkópája,
hogy kibukjon
márvány-homlokod
mint tünemény
az esti tó ráncaiból
s már tapintalak,
hallom lélegzeted,
átjár szemed csillagfénye,
visszatér a kikísért halott,
s újra hiszem ...
Szentjánosi Csaba: Ami örök
Nézem a FB-ot, ez a világunk?
Nagymamám mit rakott volna ki,
anno Zalában?
Talán ezt: „megkapáltam a szőlőt,
vizet húztam a kútból,
a Böske tehenünk sántít…”
Másik Nagymamám, mikor
bevezették hozzánk a telefont
és először csörgött, megijedt:
„hujujhuj...
Keszthelyi György: Ezért lehetsz te folyton itt
Csak a test böjtöl,
mégis a lélek éhes,
láva fortyog a vérerekben.
Harmincnyolc fokos szomjúsággal
keresem azt a kegyetlen tünetet.
Utaztunk egyszer. Lélegeztünk.
Nem kérdezősködöm. Talán az Úr velünk.
(egyetlen szonettben faggatóztam),
a szavak me...
Márkus László: Vadászat
Lázrózsákat linkel a tájra az est.
A színek önálló életre kelve vándorolnak,
Míg végül
Felfalja mind a lepcses szájú éj,
Ki sosem őrzi meg a titkait.
Pihen a város,
Csak a locsifecsi csermely nyughatatlan.
Ilyenkor is hozza-viszi híreit
Ni csak,
Ki az...
Fehér Martin: Szívbe zártan
Rásütött az égi fény; halovány
mégis derűt sugárzó arcára.
És félhold alakú ajkai mellett,
szemei úgy ragyogtak az éjben,
mint a legfényesebb csillagok;
de én rájöttem, hogy túl nagy az ára.
És elvittem magammal, a szívembe zárva.
Mint egy apró kalitka,...
Papp Viktória: Mindig mindent őszintén
A szó, hogy felejthetetlen,
Nehéz, hogy valódi értelmet nyerjen.
Nézem az eget, a csillagokat, a Holdat,
Ezek eddig is ilyen szépek voltak?
Bár tudnám, mi történik velem,
Létezik, hogy megjavult a szemem?
Minden élénkebb, főképp a piros rózsa,
Soha nem ...
Barna Júlia: Mai mesék
Csipkerózsika
alszik még királyfi jött
de mást csókolt meg
Hamupipőke
szép és jó - a két gonosz
nővér gazdag is
Hófehérke ma
vén boszorka - a tükrét
régen eldobta
Barna Júlia költő így ír magáról:
“1946-ban születtem Hajdúdorogon, itt élek azóta is. ...
BÁTAI TIBOR: SZELÍD ÉS KÉRLELHETETLEN
„nem múlt vagy nékem, nem történelem,
de húsom-vérem, lényem egy darabja”
Faludy György
csak ami kerek mint a vég
– megkerülhetetlen
csak ami véges mint a lét
– bevégezetlen
csak ami elhárítható
– kivédhetetlen
csak ami elárulható
– megtörhetetlen
c...
Paulovics Tamás: LÁTOM A SZÜLŐFALUT
Hideg lett hirtelen: az égi szövőszék
fonalán megdermedt angyalok ujja,
mézízű ifjúságom tereit kerestem,
bár tudtam, nem találhatom meg újra.
Egy film mégis peregni kezdett előttem,
látom a szülőfalut Tiszaföldvárt, ahol
először indultam háromévesen hár...
HAJNAL ÉVA: Olvadó
Lásd, minden szólam elolvad a csendben,
lassan kihunynak a fényes ablakok,
ím, messze nő a távolság e rendben,
csellómuzsikába burkolózhatok.
Lágy húrokon most langyos est pilinkél,
s látod, egybegyűjti mind a szót e táj,
már elcsigázva te is megpihennél...