*

Korhadó fákat
élettel tölt a tavasz
rügyfakadások.

*

Gubbasztó felhők
végtelen könnye csorog:
mossák a telet.

*

Gondolataim
párkányon könyökölnek:
jaj még kiesnek.

*

Csillagtalan éj
Hold fényéről álmodik
sötét párnáján.

*

Múltnak árnyéka
takarja mának fényét:
tisztíts ablakot.

***

1949-ben születtem Hódmezővásárhelyen, általános iskolai tanulmányaimat tanyasi iskolában végeztem Cinkuson. Tanulmányaimat felnőttként végeztem el, olaj-és gázipari technikus lettem.

1970-ben mentem férjhez, 47 éves házasságban élek. Egy leányunk született, kire nagyon büszkék vagyunk, hisz amellett, hogy egy református iskolában vallás tanár, öt unokával ajándékozott meg bennünket.

Az irodalmat nagyon szerettem, bújtam a könyveket, sosem kellett biztatni, hogy tanuljak. A verseket is korán megszerettem és írogattam is kislánykoromban, mivel azonban senkit nem érdekelt, abbahagytam a kísérletezést. Nem voltak kimondott kedvenc íróim, vagy költőim, mindenkit szívesen olvastam.

Nyugdíjas koromban kezdtem ismét írogatni. Nagyon szeretem a természetet sok versem erről szól. Ennek már több mint 11 éve. Z. Konkoly Juci néven publikálok, ez a lánykori nevem és a férjem nevének kezdőbetűje. A kötött versekhez állok közelebb de újabban szabad verseket is írok. Nagyon szeretem a haikukat, szívesen mélyedek bele a tanulmányozásukba.

Több irodalmi portálon publikálok: Poet.hu, Héttorony.hu, Hetedik.hu, de úgy gondolom, nem ez a lényeg, hanem, hogy az unokáimra itthagyom az alkotásaimat, és ha majd nem leszek, ők örömmel emlékeznek a mama verseire. Nem törekszem babérokra, csupán szeretek írni, a verseim az én lélek-morzsáim, rezdüléseim. Amíg megtalálom az örömömet bennük, addig írok, már erre a „ kis időre” nem hagyom abba.

Forrás: MIR – Magyar Irodalmi Rovat – Szerkesztő: Sapa Brown