Rút kiskacsa szép hattyúvá válva az eredete után kutat. Rájön, hogy mindjárt az elején kell kezdenie.

“A tojás!”, kiáltott fel. A tojás, amelyikből ő maga kikelt, a kacsa fészkében kelt ki, a többi tojás, a ruca-tojások között. Szüleiről, azaz nevelőszüleitől tudja, hogy nagyobb volt a többinél. Illetve arra nem derült fény, hogy csak utólag jöttek rá a különbségre. A méretbelire. Vagy már kezdettől fogva tudták.

*

Előző részek:

Első rész

Második rész

…mert tönkretették. Mármint a gyerekkorát sőt, serdülőkorát, ami minden élőlény számára a legérzékenyebb. Hogy mindenki csúnyának tartotta, azt megértette, hogy mindenki elutasította, azt is megértette, bár tulajdonképpen mégse, de hogy a saját szülei tolják el maguktól, hát az fájt, az nagyon fájt. Hogyan tehették?! Még hogyha nem is a saját vér szerinti szülei, úgy is! Bár akkor azt nem tudta, senki nem kommunikált.
Nem a szülei? Még az anyja sem? Utána kell járnia a dolognak. Ő lesz a Tó detektívje, s ez az első feladat. Az anyja tojta az extra méretű tojást vagy sem?

*

Első rész

Tisztázzuk mindjárt az elején: azért kiskasa, mert kicsi volt meg selyp. Tehát nincs hiba a címben. A címben nincs hiba.
Továbbá azért detektív, mert keres, sőt kutat a gyökerei, de mivel egy hattyúnak gyökerei nincsenek, a múltja, egészen pontosan: az eredete után.
Szóval már nem is rút kiskacsa, ugyanis felnőtt, és szép hattyú lett belőle, ám azt nem érti, hogyan került a tojás, amelyikből ő kikerült, a kacsatojások közé. Ha nem kerül oda, nem teszik tönkre a fiatalságát…

(Folytatása következik.)