2024-11-14
2 perces (10 talált bejegyzések)
Cselényi Béla: ÁLOMVÍZ
Úszik a rekamié az álom tengerén. Az álomvíztől összetapadnak a tollpihék, a tengerifű és a lószőr. Elalvásom vészterhes, mint egy súlyos kór enyhe tünete. A víz vezeti az áramot. Az álomvíz az álmot vezeti, mintha New Yorkban sétálnék pizsamában. A felhők...
Maróti Ildikó: Az időről
Örök időt szeretnék, toppant a kis másodikos, mindig akkor van vége a játéknak, amikor a legjobb, apukám is mondta.
És a röpdolgozathoz is kellene az örök idő, bizonygatta, miután elmesélte, hogy a nagy túlerővel szemben vesztésre álló görög harcosoknak azt m...
Maróti Ildikó: Az életről
Ez az élet nekem nagyon kész. Halok meg.- ezt mondja a mindig kiegyensúlyozottnak tűnő, jól táplált fiú. Nincs egyedül, osztálytársa, aki télen Ausztriában síelt, nyáron is külföldön fog nyaralni, az élet értelmetlenségét annyit hangoztatta, hogy pszichológust...
Gergely Tamás: Fifi a lakásunkban
Bizony elég rég, húsz éve lehetett, hogy írtam egy hosszú mesét, meseregényt egy illatcseppecskéről. Råckstában laktunk éppen, ki-kisétáltunk a Mälar partjára, ott pillantottam meg egy tavaszi nap a vörös áfonya készülő termését.
Lélekben is közel álltam hozz...
Cselényi Béla: A boldogság keresése
Keresem a szavakat és a szó közötti állományt. Kinyerni belőlük a sárga boldogságot. Nem, vagy csak alig megy. Eljutok értelmezhetetlen összefüggésekig, mint mondjuk egy tányér pörkölt sárga galuskával a konyha viaszosvászonnal fedett asztalán. Ebédelés iskolá...
Gergely Tamás: Az én elfoglalt szerzőim
Ha megrendelés érkezik - írjak ilyen vagy olyan szöveget, én azonnal nekilátok. A rövideket, többnyire félperceseket, ha tehetem, vagyis ha gépközelben vagyok (én már csak így írok: egyenesen a számítógépbe), fél órán belül küldöm annak, aki megszólított. A ho...
Gergely Tamás: Ki eteti a zsiráfokat?
Meg kell írnom, ha már felkértek rá. Illetve, ha egy elírásból ilyen kedves feladat lett…
A zsiráf, ugye, az a hosszú nyakú állat, amelyik a fa tetejéről leeszi a leveleket. Nos, fák vannak Stockholmban is, ahol lakom, viszont a meleg, amit ők oly nagyra tart...
Maróti Ildikó: Újra a szerelemről
Leonardo da Vinci szerint az ember, mint Isten képmása, a világ kicsiben, és annak harmóniáját testesíti meg.
Mikrokozmosz, amelyben ott a makrokozmikus teljesség.
Ez gyönyörű, és eszembe is jut, mikor a srácot hallgatom ahogy szerelméről mesél elragadtatott...
Maróti Ildikó: Arany és gyémánt
- Ha van egy kis pénzem, rögtön aranyat, vagy gyémántot veszek rajta, nyilatkozott a fiatal, szép nő. Felidézem, hogy én, és baráti köröm az ő korában mire költötte, ha volt egy kis pénze. Utazásra. Arany, és gyémánt sosem fordult meg a fejemben, de senkiében ...
Maróti Ildikó: A versenyzésről
- Versenyezzünk! - kiabált oda egy gyerek a másiknak előttem a lejtőn.
- Én neked fogok győzni!
- Én meg neked! - nevetett a másik. És teljes erejüket bedobva szaladtak tovább.
Egymásnak nyerni. :D
Ha mi, nagyok is csinálnánk ilyen versenyeket ezen a kilen...