Állati – érdekes – Lenolaj

Hogyan iszik a madár?

Jyll — Thu, 09 May 2024 22:04:38 +0000

Melyik? A visszakérdezés jogos. A galambok és a gerlék ugyanis csőrüket a vízbe dugják és felszívják a vizet, nagyjából úgy, ahogyan az ismertebb emlősök közül a ló iszik hosszú kortyokban. Minden más madárfaj egyedei előbb bedugják a csőrüket a pocsolyába (vagy itatóba), hogy azután fejüket hátrahatva, kis kortyokban nyeljék a folyadékot.

A kolibrinek van még az a furcsa szokása, hogy a trópusi virágok kelyhe mellett vagy fölött, apró helikopterként lebegve, villámgyors szárnycsapásokkal egyensúlyoz, közben pedig nyelvének sebes lefetyelésével veszi magához a vizet.

A madarak tehát háromféleképpen is isznak. Negyedik módszerről nincs tudomásunk.

***

Szuhay-Havas Ervin (1929-1998) író, műfordító, történész és művelődéstörténész, a Delta, az MTV tudományos ismeretterjesztő műsorának első szerkesztője. Az IPM magazin és az Alfa Magazin szerkesztője. Évtizedeken keresztül rendszeresen jelentek meg írásai többek között az Élet és Tudomány című tudományos ismeretterjesztő hetilapban, valamint szerzője volt az IPM magazinnak és az Alfa magazinnak. Több mint 300 kultúrtörténeti rádióelőadása hangzott el a Magyar Rádióban.

Édesapja: Havas Zsigmond (1900 -1972) író, újságíró a Tolnai Világlapja munkatársa, majd felelős szerkesztője (1921–39), Spencer Walls és Anthony Astor néven számos ifjúsági és detektívregény szerzője.

Lánya, Szuhay-Havas Marianna (Budapest, 1968. augusztus 13. -) Art’húr díjas költő, 2008 januárja óta az 2015-ben megújult Lenolaj irodalmi és kulturális lap főszerkesztője, az Art’húr Irodalmi Kávéház szerkesztője, négy gyermek édesanyja.

Kötetei:

Fordításai:

Szerkesztései:

Szuhay-Havas Ervin írásai a Lenolaj.hu oldalán

Mekkora az éti csiga “sebessége”?

Jyll — Mon, 18 Mar 2024 23:10:45 +0000

Akármilyen szerény, mégiscsak sebességnek kell neveznünk a csigatempót. Stopperórával végzett gondos és türelmes megfigyelések szerint az átlagos éti csiga – ha nagyon siet – óránként 0,048 kilométert tesz meg, nyálkás nyomot hagyva maga után.

Mondják, a jól idomított “versenycsiga” óránkénti sebessége a 100 métert is megközelíti. Vajon ösztökélik-e az edzők a szigorú játékszabályok értelmében a boldogtalan “haslábú” állatot? Ezt nem sikerült kiderítenünk. Azt viszont igen, hogy a lassúsági verseny második helyezettje, a csigaféléknél sokkal fejlettebb, három ujjú lajhár óránkénti átlaga 140, az aldabrai óriásteknősöké vagy a galápagosi elefántteknősöké pedig 272 méter.

A mérések inkább csak átlagsebességet fejeznek ki, mert egy kerek órán keresztül sem éti csigát, sem tengeri teknőst nem sikerült előrehaladásra noszogatni, a lajhárról nem is szólva. Az ő “sebességüket” tehát igen kis távon, rövid időtartam alatt mérték, ebből számítva ki elméleti értékű átlagsebességüket.

(Szuhay-Havas Ervin)

Föl lehet-e ébreszteni téli álmából a medvét?

Jyll — Thu, 01 Feb 2024 23:01:08 +0000

Igen, akárcsak más, télen “hibernálódó” állatokat. De a fölébresztést ne értelmezzük “fölrázásnak”. Arról van szó, hogy aki már mindenáron szeretne fölkelteni egy mélyen alvó barnamedvét, az fecskendezzen pajzsmirigyhormont az állat testébe. Mivel viszont a serkentő hatás gyors és tartós lehet, az injekció beadása után ajánlatos mihamarabb magas fenyőfa tetején oltalmat keresnünk.

Szuhay-Havas Ervin

Álmodnak-e az állatok?

Jyll — Tue, 03 Oct 2023 22:31:27 +0000

Erre a kérdésre azért nehéz válaszolni, mert az állatvilág legfejlettebb egyedei sem tudnak beszámolni álmaikról (vagy azok hiányról) a kutatóknak. Mégis valószínű, hogy a magasabb rendű emlősök némelyike álmodik, sőt: rosszat álmodik néha. Erre utal, hogy a mélyen alvó kutyák álmukban szűkölnek, lábaikkal menekülő mozdulatokat tesznek. Ezt a jelenséget minden ebbarát ismeri. Az ilyenkor ajánlatos eljárás: a jószágot óvatosan meg kell simogatni, hogy megszűnjék a lidércnyomás, amely – az esetek többségében – valószínűleg ugyanolyan eredetű, mint az ember nyomasztó álmaié: a túlságosan bő táplálkozás meg a napi stressz.

Állami macskák

Jyll — Mon, 07 Aug 2023 22:07:37 +0000

Levéltári adatok szerint egy macska ára a középkori Angliában egy penny volt (vagyis mindössze egy fillér), de a jó egerészeké a négy pennyt is meghaladta. Csaknem ezer évvel később a hatvanas években az angol belügyminisztérium, a Home Office még alkalmazott hivatásos egérvadász kandúrt. Az utolsó “állami macska”, Péter évi honoráriuma hat és fél fontra rúgott. Halála után, 1964-ben márvány sírkő alá temették a derék egerészt.

Vad állat-e a gorilla?

Jyll — Sat, 07 May 2022 22:04:53 +0000

Csak amerikai rémfilmek szerint, ahol a toronymagas King Kong szőke leányzókat ragad el, hogy felhőkarcolóról felhőkarcolóra ugráljon velük.

Természettudósok megfigyelték, hogy a gorilla, legyen bármilyen szép szál állat, nem támad emberre, inkább visszahúzódik közeledtére. Fenyegető vicsorgása és karmozdulatai, melldöngetése és morgása csak arra figyelmeztetnek bennünket: hagyjuk békén. “Belharcba” csak akkor bocsátkozik, ha sarokba szorítják, üldözik és őt fenyegetik.

Nem esz meg – nyugtatjuk gyerekeinket -, és a gorilla valóban ritkán táplálkozik hússal, s inkább csak fogságban. A szabadban elő “vad” gorilla főként növényi táplálékkal tartja fenn félelmetes kondícióját; reggeltől estig 30-35 kilogramm levelet tépdes le a fákról és a cserjékről. Emiatt még sajnálhatjuk is: napjának jó részét kénytelen az általa kedvelt fák és bokrok felkutatásával tölteni. (Fogyaszt azért gyümölcsöt, bogyókat, sőt kisebb emlősöket is.) A hímek testmagassága gyakran meghaladja a 2 métert, a nőstények inkább hozzáillenének a Homo sapiens hím példányaihoz – persze csak magasságban.

Kötetei:

Fordításai:

Szerkesztései:

Szuhay-Havas Ervin írásai a Lenolaj.hu oldalán

Mekkorát ugrik a kenguru?

Jyll — Thu, 10 Sep 2020 22:28:51 +0000

Szemtanúk beszámolói és mérései szerint a nagyobb fajok egyedei legalább 3 méter magasra és 9 méteres távolságra ugranak, de csak akkor, ha megriasztják őket. Mike Powell amerikai távolugró rekordja 895 cm volt. Pedig a sportolót meg sem riasztották.

A mezei tücsök lesz 2016-ban az év rovarja

Jyll — Thu, 17 Dec 2015 15:15:14 +0000

A mezei tücsök (Gryllus campestris) nyerte meg a Magyar Természettudományi Múzeum blogján kiírt internetes szavazást, amelyen arról dönthettek a voksolók, hogy 2016-ban melyik bogárfaj kapjon kitüntetett figyelmet.

A mezei tücsök a szavazáson a kisasszony szitakötő és a nagy szarvasbogár felett aratott győzelmet.

A mezei tücsök tudományos neve Gryllus campestris Linnaeus, amelyből az ógörög eredetű első tag tücsköt, szöcskét jelent, míg a latin eredetű második szó jelentése síkságon levő. A mezei tücsök magyar neve a tudományos név tükörfordítása.
A mezei tücsök nagyjából két centiméter hosszú, robusztus termetű rovar, testének nagy része csillogó fekete. Nagy, gömbölyű fején egy pár hosszú, fonalas csáp, egy pár összetett szem és három kis fehér pontszem, valamint rágó szájszerv található.
Két pár szárnya közül az elülső a pergamenszerűen merev fedőszárny, a második torszelvényen az áttetsző hártyás szárnyak vannak, amelyek legyezőszerűen összehajtogatva rejtőznek a fedőszárnyak alatt. A mezei tücsök nem tud repülni.
Rövid, vaskos ugrólábaival nem tud nagyokat szökkenni, legfeljebb apró ugrásokra képes. Elülső végtagjain a lábszár tövén ovális, hártyával borított hasíték figyelhető meg, ez a mezei tücsök hallószerve. Potroha végén egy pár hosszú fartoldalék látható, a nőstényeknél pedig hosszú, vékony és egyenes tojócső nyúlik hátrafelé.
A meleg és napos, nyílt területek lakója, leginkább az alacsony vegetációjú, nyíltabb gyepes élőhelyeket kedveli. Az alföldtől a magashegységekig megtalálható. Számos európai országban megritkult, elsősorban élőhelyeinek eltűnése miatt, valamint az intenzív mezőgazdasági művelés és vegyszerezés következtében. Emiatt több európai állam veszélyeztetett állat- és növényfajait tartalmazó vörös listáján szerepel.

Mi lehet az aardvark?

Jyll — Sun, 01 Nov 2015 04:45:38 +0000

Ő a földi malac, és ezt minden holland anyanyelvű nyomban tudja is, lévén az “aard” annyit mint “föld”, “vark” pedig malacot jelent mind a hollandban, mint az afrikaansnak nevezett dél-afrikai búr nyelvjárásban. Csakhogy – és ezt nem árt tudnunk – az aardvark nem malac, bár kétségkívül emlős, jól megtermett 75 kilogramm testsúlyú állat, amely éjszaka jár tápláléka után. Éppen ezért ritkán látni.

De mitől ilyen testes? Meglepő módon hangyákkal és termeszekkel él a sertésfélékhez semmiként sem kapcsolható állat, amely napközben maga építette földhányásokban szunnyad.

Két ismertebb faja a Közép- és Dél-Afrikában honos Orycteropus capensis, illetve az Etiópiában található rokonság. A dél-amerikai hangyászmedvék amelyekkel a földi malacot csupán a táplálék azonossága kapcsolja össze, hiszen különböző rendet alkotnak, hasonlóképpen nem medvék, amint a földi malac sem malac.

A kétméteresre is megnövő karcsú yurumit Észak-Paraguay ember nem lakta erdeiben találjuk, ugyanitt él a kisebb termetű tamandua vagy más indián nevén a caguare, amely a fára is fölmászik. Tehát egy malac, amelyik nem is malac, valamint egy medve, amely nem medve – ők a hangyászok.