2024-03-25
81 találati eredmények: kapui %c3%81gota
Kapui Ágota: Március idusán
Kibomló selymek a létben
lelkünknek márciusán
hitünk az Úr tenyerében
kikelet szép idusán
kokárdát tűzköd a hajnal
összeforrt szívünk fölé
tavaszi kedv-diadallal
térdelünk Isten elé
csordultig tölt meg az élet
nedvével minden kupát
lobogók szállnak a...
Kapui Ágota: Hol késik már?
Még zúz a jég és mar a zúzmara
és késik még a rigók nászdala
úgy fáznak még a kora hajnalok
s az utca-tér még kihaltan vacog
és köd terül ránk ólmos alkonyat
és kergeti a szél a varjakat
az erdő lelke füstté semmisül
és fojtó kínja mellkasunkra ül
az é...
Kapui Ágota: Nem lázadsz már
Mint szellőrózsa szirmain
a fény
arcodon heveny tavaszi
láz
iránytűd, az éhes
szerelem
tömlöc-tükrében még porig
aláz
Nem lázadsz már ha asztalod
tele
és szuszogástól duzzad
vánkosod
és napjaid parazsán
pecsenyéd
és étektől forró a
lábosod
A sz...
Kapui Ágota: Tavaszváró
Csenevész fákban szunnyadó rügyek,
pufók kis szentek ébredésre várnak,
hogy kirobbanó tavasz-orgián
hangjait zengjék szép hallelujának.
Kitörni vágyó lappangó világok,
bezárt szemekben alvó holnapok,
tüskét növesztő élet-ösztönökben
jéggel birkóznak izm...
Kapui Ágota: Összegző
Írtam verset írtam glosszát
felmértem a lélek hosszát
elvetéltem ezt a sorsot
orrok alá törtem borsot
ne hidd hogy a világ örök
jött a tatár jön a török
arra van a hazafelé
ahol nyilall a föld belé
ahol nyilall, ahol hasad
ahol forgatják a vasat
ahol...
Kapui Ágota: A csendek csendje
A karácsony a csendek csendje,
imáink rendje, szánalom,
e zsoltárhangú éjszakában
a télnek súlya vállamon.
Mi várunk még a virradatra,
- a térdeplőn üvegszilánk –
és sírásod betölti lényünk,
és megnyugvás borul miránk.
*
Kapui Ágota (Sepsiszentgyö...
Ágota Kapui: Betlehemben
Karácsonynak gyönge válla
támaszkodik keresztfára…
Istállóban nedves jászol
sóhajtozik megváltásról.
Birkanyájból lengő pára
foltot fest a kor falára…
Szúrós széna derékaljnak,
ágyat vet a gondnak-bajnak.
Koldusarcú holdanyóka
burkolózik csend-darócba...
Kapui Ágota: Begubódzó
Magoncok bújnak horpadó földbe,
- mocorgó álmok, fázós csírák -
embrió csöndbe zárkózó esték,
zsugorodik a világ.
Gubóba kékült lepkényi létünk,
- hibernált lélek, pondró-magány -
gőzölgő teánkat ringató csésze,
cukorba rejtett talány.
***
Kapui Á...
Kapui Ágota: Ébredés
tintába mártott tollhegy ma a hold
az éjszaka kiborult kalamáris
bakacsin csöndbe burkolt álmaink
nyakán hurok a kék csillag-kaláris
szorul az éj sötétje s közelebb
kúszik az öntudatlansághoz
s a reggel éppen jókor érkezik
új megváltást és naprakész mag...
Kapui Ágota: Készülődés
piros bogyó galagonyaágon
ki a legszebb ezen a világon
kinek arcát kicsípte a dér
fázós reggel hamar utolér
ki csücsül a galagonyaágon
ki fütyül oly szépen e világon
kinek kékül fagytól keze-lába
ki szór magot üres madárházba
kecskerágó hervadoz a réte...