Bánfai Zsolt: Viharmadár

Úgy látom, ma sem jött el a világvége.
Vállamra passzátszél és halcsont tapad.
A tenger sós vize felragad az égre
és örökkévalóságig lassul egy mozdulat.
Hullámmezővé érik most a felszín,
lebegő tányérok a liliomok –
játszanak mint megsemmisülésig
a hínárillatban eltévedt gyerekkorok.
Narancsruhában érkezik az alkony,
a parton lassan, tűnődve jár.
Szakadt arcom vitorlavászon –
óvom, mint költővermét a viharmadár.

***

Bánfai Zsolt vagyok, 1965-ben születtem Mohácson. Itt jártam a Kisfaludy Károly Gimnáziumba, majd Pécsett a Pollack Mihály Műszaki Főiskolát, később a Bánki Donát Műszaki Főiskolát végeztem el Budapesten, végül ugyanitt a Közgazdaságtudományi Egyetem Társadalomtudományi Szakán a német nyelvtanári szakot.

Német szakos műszaki tanár, nyelvtanár és szakfordító vagyok.

Életem meghatározó részét jelenti a zenén és természetszereteten kívül a szépirodalom, ezen belül is a versek. Rengeteg verset olvasok, tisztelem a magyar költészet nagyjait, számomra meghatározó József Attila, Pilinszky és Nemes Nagy Ágnes életműve.

2018 augusztusától kezdtem magam is verseket írni, azóta dolgozom a Pieris Amatőr Művészek Fórumán és a Dokk Irodalmi Kikötőn, tagja vagyok Pethes Mária alkoTÓházának.

Megjelentem többek között számos irodalmi és művészeti magazinban és több folyóiratban is, néhány ezek közül: Gondola Kulturális Magazin Sumida folyó hídja Kulturális Magazin Litera-Túra Irodalmi és Művészeti Magazin / Művészeti Folyóirat Szilfa-Líra-Kávéház Magazin PORCELÁNSZÍV Irodalmi Folyóirat Nyomtatásban: a Holnap Magazin gondozásában megjelent „Üzenet” című verseskötetben. Kézen-fogva antológia 2019 (Kiadó: Info-Szponzor Kft).

Időközben elkezdtem dolgozni első önálló kötetemen is.