Valaki belép az első ajtón,
kinyitja a második ablakot,
majd átsétál az utolsó szobába.
Történetesen éppen ott lángolok,
hiába csüngedez a záporeső lába,
perceken belül hamuvá égek,
szerteszórnak a megjátszott alázatok,
vagy a magasztos felsőbbrendűségek.
Belépsz, mert tudod, odáig vagyok
sőt vissza is a határpontokért.
Olyankor lépsz be, amikor nem kért
tőled senki semmit, hazatérhetnél,
házam és lázam csak demarkációs sáv
lényeg és látomás között. Huzatos tavaszi szél
mond itt ellent folyton önmagának.
Nézz körül. Még csak a kezdeteknél tartasz,
nem romolhatsz tovább. Letéptem
szomorú kertemből egy csokor fehér halált,
ráhelyeztem – tudod – fekete kövedre.
Nem kísért a sorvadó szantál
érzéki füstje? – ebbe a szobába ennyi fért.
Idegen vidék ez, de mint hazatérő madár,
mégis fészkedre szállsz.
Te tudod, miért.
***
Keszthelyi György alkotásai a Lenolaj.hu oldalán
Keszthelyi György alkotásai a Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap oldalán
Keszthelyi György költő, író, grafikus, festőművész
„Kolozsváron jöttem a világra 1955. augusztus 20-án, másodmagammal. Elsőszülött vagyok negyvenöt perc előnnyel, ezért szabályszerűen talán elsőhalott is leszek. Gyermekkoromban csodálattal bámultam a Házsongárd hős-részlegét; ma már annyi a névtelen (élő)halott hős, hogy nem csodálok semmit. Harmincöt évet éltem az első bolondokházában, most számolom, megérek-e ugyanannyit a másodikban. Írtam, írok, versekben élek, furcsa módon első kötetem mégis kisregény. Rendszeresen és feltúrázott motorral dolgozom, mert úgy érzem, késve indultam el ezen a vándorúton. Van, aki pesszimistának tart, tudj’ Isten, mi vagyok. Dominus vobiscum.”
Kötetei:
Keszthelyi György: Bárány kalasnyikovval (Magyar Elektronikus Könyvtár, 2010)
Keszthelyi György: Lélekzárka (2014, Bookart)
Keszthelyi György: Lódenes embermadár (2015, Kriterion Könyvkiadó)
Legfrissebb hozzászólások