Különböző forrásokból szerzem a hírt, hogy öt könyvvel készültök az Ünnepi Könyvhétre… Az szerintem egy nagy kiadó számára is a becsületére válna, ti meg kis kiadónak nevezitek magatokat, mi hát a helyzet?
Nevezzük vagy sem: kicsik vagyunk. A legkisebb királyfi – tarisznyájában hamuba sült pogácsával, de úton az Üveghegy felé… Mindenesetre sokat dolgozunk. Tavaly még egyáltalán nem vettünk részt a legnagyobb magyarországi könyves rendezvényen, idén már saját pavilonrésszel és több könyvvel is jelen leszünk. Jövőre még többet szeretnénk kiadni.
Ráadásul olyan széles a paletta – verstől a mesén keresztül az esszéig, hogy elámul az ember. Nem is értem igazán: a minőség lenne az egyetlen kritérium, hogy nálatok egy könyv megjelenjen?
Az biztos, hogy a minőség a legfontosabb. Válogatnunk kell a kéziratok közül, és szerencsére már van miből válogatni, mert egyre többen keresnek meg bennünket. Vers, mese, esszé, regény, sőt hangoskönyv is jöhet, ha jó.
A szerzőknél is nagy a változatosság: magyarországi és Magyarországon letelepedett, sőt erdélyi is van közöttük. Meg Erdélyből elszármazott stockholmi is, a Lenolaj szerzőjére, Gergely Tamásra gondolok. Miközben ezek a könyvek Százhalombattán, illetve Magyarországon jelennek meg…
Érdekes, hogy – bár nincsenek erdélyi gyökereim –, mégis a szerzőink közül többen vagy ott élnek, vagy onnan származtak el, mint az említett Gergely Tamás is, akinek a negyedik könyve fog nálunk megjelenni az idei Könyvhétre. De arra is büszke vagyok, hogy a szlovák születésű osztrák írónőnek, Zdenka Beckernek, miután angoltól hindiig számos nyelvre lefordították a műveit, mi adtuk ki egyik regényét először magyar nyelven. De nemcsak a lakóhelyükben különböznek egymástól a szerzőink, hanem életkorban, irodalmi stílusban és világnézetben is. Az köti leginkább össze őket, hogy szeretem, szeretjük az írásaikat.
Melyik címeket látjuk akkor a Vörösmarty téren? A te könyved a Zene nélkül, ha jól láttam, hat évi munkád fekszik benne. Miért volt fontos számodra, hogy a dalok társadalmi vetületével foglalkozz? Zeneszociológus lennél?
Először akkor a többiekről… Gergely Tamás neve már elhangzott. Fifi címmel egy meseregényét jelentetjük meg Damó István rajzaival. Különleges mese a vörösáfonya illatáról. Szeretném, ha minél több gyerekhez és felnőtthöz eljutna, akárcsak a szerző korábbi könyvei. Tóth Sándor József Attila-díjas írónak 2015-ben jelentettük meg Táj és lélek című könyvét, a Magyar Katolikus Rádióban 2004 óta hallható műsorai alapján. Táj és lélek, ember és természet, kultúra és történelem egységét hirdeti a műsor és a könyv is. Ennek adjuk adjuk ki most a második kötetét. Két verseskötettel is készülünk az Írországban élő Ködmön Csaba Zoltántól, illetve az Erdélyből elszármazott Fazekas Major Gizellától. És végül itt van az én könyvem is. A magyar dalszövegek és a társadalom viszonyát tárgyalja a kezdetektől napjainkig. Arra jutottam, hogy a dalszöveg olyan művészeti és önkifejezési forma, amely a történelem följegyzetlen hétköznapjairól tudósít minket, és tükre a mindenkori fiatalok világképének.
Hogy juthat hozzá a a Lenolaj olvasója az Üveghegy könyveihez? Sétáljon ki a Vörösmarty térre? De hogyha, mondjuk, Kecskeméten él…
Aki június 8-a 12-e között kisétál a Vörösmarty térre, megtalál minket. Szervezünk dedikálásokat is. De Kecskeméten is bárki megtalálhatja a könyveinket, ha körbenéz a könyvesboltokban. (Én már láttam Üveghegy-könyveket Kecskeméten, sőt volt is ott könyvbemutatónk.) Az interneten keresztül pedig az is hozzájuthat, aki külföldön vagy a határon túl él.
Kérdezett: Szuhay-Havas Marianna, a Lenolaj szerkesztője
Kapcsolódó oldal:
Legfrissebb hozzászólások