Természetesen latinul. De mint annyi művelt római, életének híres fordulópontjain görög szállóigéket idézett, és bár ezek halhatatlanok, nem mindig eredetiek, sőt ami eredetinek látszik közülük, azt sem pontosan úgy mondta.
Legyen hát világosság! Ki ne ismerné, akár latinul is, a leghíresebb mondást: Alea iacta est, „A kocka el van vetve„? Nos, hát, Suetoniusnál nem ez a legismertebb variáns szerepel, hanem a kevésbé dallamos Iacta est alea, ami pusztán szórendi különbség, csak éppen nem a kockán van a hangsúly, hanem az eldobás tényén. (Györkösy Alajos latin-magyar szótárában is így szerepel!)
Csakhogy van ám más forrásunk is, mint Suetonius: a római történelem és a Caesarok életrajzírója, Plutarkhosz. Ő határozottan állítja, hogy a döntő elhatározást Caesar görög nyelven közölte vezérkarával: Anerriphthó kübosz, ami értelemszerű fordításban annyit tesz: „A kockát magasba kell vetni” – mármint a kupa alakú kockavetőből. S a mondás azért nem eredeti, mert Caesar ebben a sorsdöntő pillanatban nem maga kovácsolta a szárnyas igét, hanem az i. e. 342 és 292 között élet athéni vígjátékíró, Menander vagy Menandrosz egyik színpadi művéből idézett.
De a Iacta est alea még csak nem is egészen pontos, ha Suetonius görögből fordította le. Helyesebb lenne tehát ilyen formában idéznünk: Iacta alea esto, ami eljövendő cselekvésre, még meg nem történt döntésre utal: „Ám legyen elvetve a kocka!” S ezután indul csak neki a Rubico fölötti bürünek vagy gázol át légiói élén a folyócskán. (A Rubicon laton nyelvű alakja Rubico.)
***
Szuhay-Havas Ervin (1929-1998) író, műfordító, történész és művelődéstörténész, a Delta, az MTV tudományos ismeretterjesztő műsorának első szerkesztője. Az IPM magazin és az Alfa Magazin szerkesztője. Évtizedeken keresztül rendszeresen jelentek meg írásai többek között az Élet és Tudomány című tudományos ismeretterjesztő hetilapban, valamint szerzője volt az IPM magazinnak és az Alfa magazinnak. Több mint 300 kultúrtörténeti rádióelőadása hangzott el a Magyar Rádióban.
Édesapja: Havas Zsigmond (1900 -1972) író, újságíró a Tolnai Világlapja munkatársa, majd felelős szerkesztője (1921–39), Spencer Walls és Anthony Astor néven számos ifjúsági és detektívregény szerzője.
Lánya, Szuhay-Havas Marianna (Budapest, 1968. augusztus 13. -) Art’húr díjas költő, 2008 januárja óta az 2015-ben megújult Lenolaj irodalmi és kulturális lap főszerkesztője, az Art’húr Irodalmi Kávéház szerkesztője, négy gyermek édesanyja.
- Kötetei:
- Szuhay-Havas Ervin: Meglepetések enciklopédiája
- Szuhay-Havas Ervin: Tizenhárom csillag
- Szuhay-Havas Ervin: Kék-szürke tragédia
- Szuhay-Havas Ervin: Amerika hőskora
- Szuhay-Havas Ervin: Ab ovo, avagy mindenki tud latinul
Fordításai:
- Roger Price: Franciaország története
- Mary Fulbrook: Németország története
- Gustav Henningsen: A boszorkányok ügyvédje
- Kristin E. White: Szentek kislexikona
- John Boardman – Jasper Griffin – Oswyn Murray (szerk.): Az ókori görögök és rómaiak története
- Danielle Steel: Szerelmes nyárutó
- Amanda Quick: Különös kérő
- Wilbur Smith: A leopárd sötétben vadászik
- Joseph Heywood: Hozd el nekem Hitlert!
- Fay Weldon: Nőstény ördög
- Kertész István: A hódító Róma
- Arthur Herzog: A forgácsoló gyilkos
- Ken McClure: Járvány
- Winston Graham: Marnie
- Mark Hebden: Pel és a kopó
- C. N. Degler: Az élő múlt
- V. Gordon Childe: A civilizáció bölcsője
- Nagy Mézes Rita (szerk.): A világ titkos szegletei
- Geoffrey Barraclough: Agadirtól a háborúig
- Harry Hearder: Olaszország rövid története
- Sarah Harrison: A Kwai folyó pokla
- C. Desmond Greaves: Az ír válság
- Gulyás Katalin (szerk.): A láthatáron túl
- Jane R. McCauley: Állatparádé
Szerkesztései:
- Bassa Endre – Szuhay-Havas Ervin (szerk.): Világtörténelmi enciklopédia
- Szuhay-Havas Ervin (szerk.): Világtörténelmi kisenciklopédia
- Ugo Reale: A Szentlélek lovagja – COLA DI RIENZO ÉLETE
Spencer Walls: Kaméleon és gardénia
Irving Stone: Ellenség a házban
Klaus Rainer Röhl: Az amazonok lázadása
Spencer: Walls: A temetőnél állj meg!/Fekete kastély
Szuhay-Havas Ervin írásai a Lenolaj.hu oldalán
Legfrissebb hozzászólások