1847. június 9-én született HAUSZMANN ALAJOS építész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja

Hauszmann naplói, elméleti írásai, kortársairól szóló emlékezései, válogatás az életmű értékeléseiből, műveinek részletes bemutatása 352 oldalon, 130, részben színes képpel.
Válogatta és szerkesztette: Gerle János. 2002, Budapest.

177 éve született Hauszmann Alajos a magyarországi építészoktatás egyik megteremtője, akinek tanítványai a századforduló különféle stílusáramlatainak legjelesebb képviselői lettek. Hauszmann Alajos a dualista monarchia reprezentatív középületeinek tervezője volt. Az ő rajzasztalán született meg a Kúria (ma Néprajzi Múzeum), a New York-palota terve, Hauszmann nevéhez fűződik több korszerű épülettípus megalkotása, közöttük a pavilonos rendszerű kórházaké. Fő műve a XIX. század végének a Parlament mellett legjelentősebb, ahhoz hasonló igényességgel megvalósított építkezése, a budai királyi palota.

Hauszmann Alajos jómódú bajor ősöktől származó családban született Budán, Hauszmann Ferenc és Maár Anna (1819–1905) második gyermekeként. Testvérei Hermina (1845–1929), Ferenc (1850–1918) és Kornélia (1854–1937).

Az ifjú Hauszmann 1861-től tanult festészetet, majd „kőmívestanulónak” állt.

1864-ben a reáliskola elvégzése után a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatója lett.

1866-tól a berlini Bauakademie-n folytatott építészeti tanulmányokat Lechner Ödönnel és Pártos Gyulával együtt.

1868-ban a Műegyetem tanársegéde Szkalnitzky Antal tanár tanszékén, 1872-ben rendes tanára lett. Mint műegyetemi tanár 42 éven keresztül működött, idővel viselt dékáni, és rektori tisztséget is.

1869–1870 közötti olaszországi tanulmányútján a reneszánsz művészetet tanulmányozta, majd hazatérve a Vöröskereszt Egyletnek barakkokat épített, amelyek Hauszmann-barakk néven Ausztriában és Svájcban is ismertekké váltak.

Felesége a még Berlinben megismert Mariette Senior volt, akivel 1874-ben házasodtak össze. Lánya, Hauszmann Gizella 1899-ben Hültl Dezső építészhez ment feleségül.

Hauszmann Alajos: A magyar királyi vár

1891-ben a királyi vár építésvezetőjévé nevezték ki, majd megkapta a Ferenc József-rend nagykeresztjét.

1912-es nyugdíjba vonulását követően 1913-ban alapítványt rendelt a Műegyetemen végzett fiatal építészek számára.

1914-ben hosszabb utazást tett Egyiptomba és a Szentföldre.

1918. március 10.-én IV. Károly magyar király nemességet és a „velenczei” nemesi előnevet adományozta Hauszmann Alajosnak.

A Tanácsköztársaság idején házát lefoglalták.

1924-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választották. Munkásságát a Pro Litteris et Artibus érdemjelével, a Vaskorona-rend III. osztályával tüntették ki, és megkapta a belga Lipót-rend kitüntetést is.

Hauszmann Alajos 79 éves korában, 1926 július 31-én gyógyíthatatlan betegség következtében Velencében hunyt el.

Szombathely város díszpolgára, a Műegyetem tiszteletbeli doktora.

Hauszmann Alajos tervei és megvalósult alkotásai:

A New York-palota homlokzatának részlete
Budapest, VIII. kerület, József körút 48. (lakóház)
Az Néprajzi Múzeum főhomlokzata
1870. Budapest, Német Színház (1890-ben leégett)
1870. Budapest, Erzsébet téri kioszk (elpusztult)
1871-1872. Budapest, Tüköry-palota (elpusztult)
1872-1873. Budapest, Mendl István József körúti bérháza
1873-1874. Budapest, Mendl István Akácfa utcai lakóháza
1874-1875. Budapest, Coburg-palota (elpusztult)
1876. Gyoma, Jézus szíve-templom
1876-1878. Székesfehérvár, Kégl-kastély
1877-1878. Szombathely, Városháza és színház (elpusztult)
1878. Balatonfüred, Stefánia Yacht Club
1878-1879. Budapest, Kégl-palota
1878-1880. Budapest, Szent István kórház
1881. Szombathely-Herény, Gothárd-kastély átépítése
1881-1883. Szombathely, Osztrák-Magyar Bank
1882. Budapest, Országház (I. díjas terv volt, nem épült meg)
1882-1884. Budapest, Vöröskereszt Egylet Erzsébet Kórháza
1883-1884. Budapest, Tanítóképző
1883-1884. Budapest, Pesti Főreáliskola
1884. Budapest, Budapesti Tanárképző Intézet
1884. Budapest, Skót Apátság (elpusztult)
1884-1885. Nádasdladány, Nádasdy-kastély átalakítása és kápolnája
1884-1885. Budapest, Batthyány-palota
1884-1886. Sopron, Leánylíceum
1884-1889. Kolozsvár, Egyetemi Bonctani Intézet
1886. Kolozsvár, Tudományegyetem Közegészségügyi Intézet
1886. Budapest, Állami Tanító és Nőnevelő Intézet
1886-1887. Budapest, Törvényszéki Orvostani Intézet
1887-1889. Budapest, Északkeleti Vasúttársaság bérháza
1887-1889. Budapest, Állami Felső Ipariskola
1888-1890. Budapest, Budapesti Törvényszéki palota és fegyház
1889-1890. Budapest, Üzletház
1890. Rátót, Széll Kálmán kastélya
1890-1894. Nyitra, Megyei Kórház
1891-1905. Budapest, Budavári Palota
1891. Budapest, Hauszmann-ház
1890-1894. Budapest, New York-palota
1893. Kolozsvár, Közkórház
1893-1896. Budapest, Magyar Királyi Igazságügyi Palota (Királyi Kúria) (ma: Néprajzi Múzeum)
1893-1897. Fiume, Kormányzói palota
1896 Budapest, Kegl György leányainak bérpalotája (Döbrentei u. 8.)
1902-1909. Budapest, Magyar Királyi József Műegyetem, Központi épület
1904. Nagyvárad, Városháza
1910. Budapest, Nemzeti Színház (nem épült meg)