Svédországi karrieremet könyvtárosként fejeztem be egy igen neves stockholmi könyvtárban, viszont háromszáz svéd szóval a birtokomban egy sörgyárban kezdtem. Új világ volt az sok meglepetéssel, az egyik ilyen az gyári étkezde felé menet egy beugróban kialakított mobilis minikönyvtár volt – már majdnem szalonnak nevezem. Tény, hogy le lehetett ülni, a szabad polcokról levenni egy könyvet, lapozni és… amiért elmesélem: ki lehetett kölcsönözni őket. Vagyis hazavihetted a könyvet, senki nem kért igazolványt, nem írta fel nemlétező kölcsönző lapodra, s amikor visszahoztad, mindössze egy vonalat húztál a hátsó borító előtti üres oldalra. Hogy jelezd a könyvtárosnak a kölcsönt – a statisztika ugyanis fontos náluk is. A jelszó a ”kölcsönös bizalom jegyében” volt. Hát ez igen jólesett, többek közt akkor örültem igazán, hogy ezt az országot választottam második hazámnak.
Ebből a munkahelyi kiskönyvtárból kölcsönöztem a svéd Hjalmar Söderberg egyik regényét, akkor még nem is tudtam, hogy nagy klasszikusuk, s míg a sört csapoltuk, s én egy zsebrádió segítségével tanultam a svéd nyelvet és társadalmat, kaptam el a P1-en, vagyis a svéd Kossuth-on, Söderberg karcolatait. Ezt követően a kerületi könyvtárból kölcsönöztem ki egy Söderberg-monográfiát, s annak az információja alapján jutottunk el egyik hazafele vagyis Kolozsvárra vezető utunkon az ő koppenhágai sírhelyéhez. Ilyen ragaszkodást és író iránti tiszteletet még Söderberg monográfusa, Bure Holmbäck – akitől a temető nevét, a parcella számát tudtuk meg – soha nem tapasztalt!
Megadatott számomra, s így zárul a kör, hogy a Nemzetközi Könyvtár alkalmazottjaként ugyanabban a könyvtárban dolgozhattam, amelyikben a munkahelyekre kikölcsönzött példányokat is tartották. Kollégáim lettek a sörgyári láthatatlan könyvtárosok. Vagyis nem kellett új kölcsönkönyvért a Pripps sörgyárba elfáradnom.
***
Gergely Tamás író, újságíró, szerkesztő. 1952-ben született Brassóban, ott végezte középiskolai tanulmányait, majd Kolozsváron szerzett magyar-francia szakos diplomát. A Szatmár megyei Tamásváralján tanárkodott, Bukarestben volt újságíró nyolc éven át. 1987-tõl Svédországban él.
Forrás-kötete a Kriterionnál jelent meg, második könyve a Mentornál Módosítás címmel, már a ’89-es változás után. Az utóbbi években az Üveghegy közli gyermekeknek írt meseregényeit illetve felnőtteknek szánt prózáját. Tíz éve publikál a Lenolajban, elsősorban félperceseket.
Gergely Tamás a Lenolaj.hu oldalán megjelent összes alkotása
Legfrissebb hozzászólások