549 éve, 1475. március 6-án született Michelangelo olasz szobrász, festőművész, építész, költő, a késő reneszánsz és a művészettörténet nagymestere

Michelangelo: Dávid
(1500-1504)
A legismertebb Dávid-ábrázolás.

Önmagát szobrásznak tartotta, de nemcsak a szobrászatban, hanem a festészetben, az építészetben, sőt a lírában is maradandót és jelentőset alkotott. Művészete eltér a reneszánsz virágkorának művészetétől, mert hiányzik belőle az a harmónia, derű, elegancia, amelyek például Leonardo da Vinci vagy Raffaello műveit jellemzik. Ez nem is csoda, hiszen a mestert önmarcangoló, különc, magányos személyisége sarkallhatta arra, hogy keserűségét műveiben örökítse meg. Alakjait, a tragikus hősöket, mintha magáról mintázta volna, hiszen azok is korlátaik közül igyekeznek kitörni. Bár életének tragédiája, hogy monumentális tervei közül nagyon kevés valósult meg teljes egészében, mégis sikerült örök érvényű világot teremtenie, olyat, ami túlnőtt korokon és irányzatokon.

Érdekességek:

• Teljes neve Michelangelo di Lodovico Buonarroti Simoni (Caprese, 1475. március 6. – Róma, 1564. február 18.).
• Apja egykori várúr, Ludovico di Leonardo Buonarroti Simoni Caprese, anyja, Francesca di Neri del Miniato parasztlány volt.
• Michelangelo  egész életében lelkes katolikus volt, hite élete végén még inkább elmélyült.
• Legismertebb szobrát, az 5 méter magas Dávidot, amit a firenzei Dóm számára rendeltek egyetlen kőtömbből faragta ki (1500-1504).
• Michelangelo hatalmas munkái ellenére sem dolgozott segédekkel.
• Mikor Rómában a Sixtus kápolna mennyezetfreskóinak elkészítésével bízták meg, megalkotta a világ legnagyobb egybefüggő freskóját (540 m²). Ez a 1508 és 1512 között keletkezett alkotás számtalan elemből áll, és egyedülálló tablója az Ószövetség szereplőinek és eseményeinek. Kilenc központi festményen örökíti meg Mózes első könyvének jeleneteit, köztük található a freskó legismertebb részlete, az Ádám teremtése, amit számtalanszor feldolgoztak a populáris kultúrában. Ezenkívül hét ószövetségi próféta, öt szibülla arcképe, bibliai jelenetek, Krisztus őseinek felsorolása, mellékalakok és a maga korában újszerű, látszólagos márványdíszítés teszik teljessé a művet.
• III. Pál pápa rendelte meg az utolsó ítéletet 1534-ben a Sixtus kápolna zárófalára. A mű jól mutatja Michelangelo stílusának változásait a 25 évvel korábbi mennyezetképhez képest, elsősorban azt, hogy a mester szakított a reneszánsz szépségeszménnyel.
• Michelangelo-t mélyen megrendítette, hogy barátnője, Vittoria Colonnának költő, pescarai őrgróf özvegye, akihez plátói kapcsolat fűzte, 1547-ben meghalt.
• A mester 75 szonettet, 95 madrigált írt.
• Michelangelo sorban mindenkijét elvesztette, aki valaha fontos volt neki, mégis erős tudott maradni és élete végéig dolgozott. A hatalmas munkabírású mester a halála előtti napokban belázasodott, ezért szokásától eltérően nem lovagolt ki. 88 éves korában, 1564. február 18-án hunyt el.
• Holtestét unokaöccse titokban vitette Firenzébe, mert a rómaiak nem akarták kiadni. San Lorenzóban temették el ünnepélyes keretek között, majd mauzóleumot emeltek a Santa Croce-templomban számára.