Maróti Ildikó: Milyen a jó pasi?

– Nem bírom tovább, apa. – ezt már sírós hangon mondta a kicsi fiú, de apja, aki könyékig feltűrt ingben állt mellette, hogy jól látsszon sűrű tetoválása, azt felelte:
– Bírnod kell, pasik vagyunk, igaz?
– De én még csak kis pasi vagyok.
Mi nők már elolvadtunk, összemosolyogtunk, és lopva körülnéztünk, de sehol egy szabad hely, ami meg foglalt, az jogosan az, mozgássérültek, idősek, és kismamák ültek rajta.

– Kis pasi vagy, ezért kicsit kell már csak várnod és leszállunk. Nézd inkább a kötött pályás villamos mennyivel gyorsabban halad a többi járműnél!

Semmivel nem haladt gyorsabban, de értettük, miről van szó: figyelemelterelés. A gyerek is átláthatott a szitán, mert pár percig hallgatta ugyan a kötött pályás közlekedésről szóló szakszerű beszámolót, de aztán újra rimánkodni kezdett, amíg apja föl nem kapta a hátára.
Mindannyian éreztük, jó apa áll előttünk, és ettől jó pasi is.
A lányok az iskolában felsorolják az osztályukba járó fiúkat, és kérik, mondjam meg, kiből lesz jó pasi. Amikor azt mondom, nézzék meg, hogy bánnak a kisebb testvérükkel, és más lányokkal, látszik a reakciójukból, most új szempontot vittem be, eddig erre nem gondoltak.
Mert nem az osztály bohóca, az alfahímszerű a klassz srác, hanem akiben van lélek, meg okos is, állítom és látom, néhányan már értik, mire gondolok.

***

Maróti Ildikó Esztergomban született, rajztanár, előtte nevelőintézetben dolgozott. Foglalkozott ruhatervezéssel is, a pedagógusi pályára tavaly tavasszal tért vissza. Írásairól így vélekedik: