A kátyúkban jeges sár,
bomló levelek illata
bizonyosságod,
megérted ezt az őszt is.
A gyalogút menti bokrokat
levetkőztette a szél,
írni tanulnak ágaikkal
az ég gyűrött lapjain.
A távoli hegy sötétje eléd siet.
A világ csoda,
a rossz is jó,
a csúnya is szép.
Te ugyanaz vagy
mint gyermekként.
***
Legfrissebb hozzászólások